91489. lajstromszámú szabadalom • Osztályozó berendezés

Megjelent 1930. évi jimins hó 16-án. IAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91489. SZÁM. — Xll/b. OSZTÁLY. Osztályozó berendezés. Seltner Vilmos igazgató, főmérnök, főszerkesztő Schlan (Cse h szlo vákia). A bejelentés napja 1924. évi november hó 11-ike. Tömegáruk, mint szén, koksz, ércek jó teljesítményű egyszerű és olcsó osztályozó eljárására és berendezésére oly esetekben, ahol nagyobb számú választékról van 5 szó, a találmány értelmében új eljárást alkalmazunk, amelyet úgynevezett rezgősziták révén valósítunk meg, amelyeket egymás mögött vagy alatt rendezünk el. Kislöketű és nagy rezgésszámú rezgő-10 készülékek használata, amelyek az eddig ismert szerkezeteknél különböző anyagokból csupán a pornak vagy lisztnek a kiválasztására volt alkalmas, a jelen új eljárás szerint durvaszemű anyaghoz is 15 alkalmazást találhat és durva osztályozásra is kiterjeszthető, amely célt eddig csak rostákkal, lengő szitákkal vagy dobokkal lehetett elérni. Az új eljárásnál az a feltétel, hogy a 20 rezgő lökések, amelyek a szitákra merőlegesen hathatnak, az illető választók féleségének és fajtájának megfelelően vannak megszabva, amely körülmény a fajták száma szerint a szitáknak vagy 25 egy közös, vagy pedig külön-külön rezgő készülékben való elrendezését követeli meg. Emellett az egyes rezgősziták vagy rezgőkészülékek a teljesítendő feladatnak megfelelően különböző, az illető faj-80 iáknak megfelelő rezgéslöketeket, számokat és szitahajlásokat nyernek. Az osztályozás oly módon megy végbe, hogy a sziták nagyobb hajlásúk és a rezgőlöketek révén befolyásolva mind-35 azon szemeket vagy darabokat, amelyek a megfelelő szita szeménél nagyobbak, nagyobb sebességgel magukon tovamozgatják. A durvább szemek tehát anélkül, hogy a szitát fölöslegesen terhelnék, ezeken gyorsan kivitetnek, ami alatt az osz- 40 tályozásra szoruló kisebb szemcséket a szita szemei visszatartják és alaposan osztályozzák, amelyhez az anyagszemcsék nagyságának megfelelően választott kislöketű rezgőlökések és a hasonlókép- 45 pen megállapított nagyobb szitahajlás teljesen elegendők. Emellett az osztályozásra szoruló anyagszemcsék könnyen és gyorsan továbbítódnak a szita egyik szemétől a má- 50 sikhoz és gyakori átesési alkalmat nyernek, amely az eddigi rendszerekkel szemben a találmánybeli eljárás nagy teljesítőképességét eredményezi. Ez egyébként a következőkből tűnik ki. Az eddig 55 ismert osztályozó eljárásoknál, amelyeknél rostákat, lengő szitákat vagy dobokat alkalmaznak, a szitákat kis hajlás és nagy löket mellett főleg vízszintes irányban mozgatják az anyag alatt. Habár ez 60 a mozgatás megengedhető sebességgel történik, mégis az anyagnak nincs elég ideje és alkalma, hogy az anyag alatt vízszintesen mozgó szita szemein átessék. Az osztályozás azáltal is megnehezül, 65 hogy az egész osztályozandó tömeg, tehát úgy a kisebb, mint a nagyobb szemcsék a kis hajlású szitán majdnem egységes sebességgel mozognak tova és hogy a sziták könnyen megváltoztatják eredeti 70 helyzetüket, ami rezgő szitáknál nem lehetséges. Mindezekből következik a találmány-