91488. lajstromszámú szabadalom • Függőségi berendezés állítókészülékeken az előjeelzőnek kényszerműködtetésére

Megjelent 1930. évi jnnitis hó 16-án. MAGYAR IfIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91488. SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Függőségi berendezés állítókészülékeken az előjelzőnek kényszerműködtetésére. Südbahnwerke A.-G. Wien, mint a Südbahngesellsehaft wieni cég jogutódja. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 23-ika. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi julius hó 24-ike. Azok az állítókészülékek, melyeknél az előjelző, valamint a beboosátó jelző számára egy-egy állító emelő van elrendezve, nem rendelkeznek oly kényszerrel járó 5 függőséggel, mely szükségképen maga után vonná, hogy valamely vonatmenet számára a készüléken foganatosítandó utolsó kiszolgálási művelet gyanánt az előjelzőt „szabad"-ra kellene állítani. En 10 nék következménye az volt, hogy a készülék kiszolgálása teljesen elmaradt vagy szabálytalanná vált. Ezek a hátrányok nem csupán az üzemköltséget növelték, amennyiben az előjelző előtt lassú me-15 netre késztetett vonatok a normálisnál több fék- és tüzelőanyagot fogyasztanak, hanem az üzem biztonsága i!s szenvedett alatta, minthogy a vonat személyzete megszokta az előjelző rossz kiszolgálását és 20 ezen óikból az előjelzőt nem méltatta kellő figyelemre. A jelen találmány arra kényszeríti az őrt, hogy az előjelzőt minden egyes figyelembe jövő vonatmenetnél kiszolgálja, 25 amikor is az említett hátrányok nem léphetnek föl. A találmány alapgondolata abban van, hogy a főjelző elektromos elzárása, vagy pedig egy ezen elzárást előkészítő, a készüléken foganatosítandó fo-30 lyamat megakadályoztasisék, ha az előjelző a főjelző visszaállítása előtt, nem állíttatott „sflabad"-ra. A függőségi berendezés emellett úgy lehet kiképezve, hogy magába foglalja a fő- és az előjelző kö-55 zötti kölcsönös elrelkesztést (váltakozó elrekesztésit) is, mely a két jelző kiszolgálásának sorrendjét állapítja meg, úgyhogy nem válik szükségessé lényegesen több függőségi anyag. A rajz 40 1—3. ábrái a találmány tárgyának oly példaképem foganatosítási alakját szemléltertik, melynél a függőségi berendezés a főjelző emelőjének „szabad"-ra állításánál működtetik ós annak visszaállítását 45 mindaddig megakadályozza, míg az előjelző emelője a „szabad" és vissza a „megállj" helyzetbe hozatik. A 4—6. ábrák szerinti kivitelnél a főjelző emelőjének „szabad"-ra állításánál a füg- 50 gőségi berendezés egy kontaktus megszakítását idézi ellő, miáltal a főjelző blokkozása vagy a blokkzár kiváltása mindaddig meggátoltaJtik, inig az előjelző sziabadra állításával a kontaktus ismét el nem zá- 55 ratott. A 7—9. ábrák oly foganatosítási alakot szemléltetnek, melynél realiskapcsolás segélyével, ugyanolyan függőséget érünk el, minit a 4—6. ábra szerinti foganatosí- 60 tási alaknál. Az 1., 4., 7. ábrák a normális helyzetet mutatják, melyben mindkét jelző a „megállj" helyzetben van, míg a 2., 5., 8. ábrák szerint csupán a bebo- 65 csátó jelző van „szabad" helyzetben, végül a 3., 6. és 9. ábrák szerint mindkét jelző a „szabad" helyzetben van szemléltetve. Az 1—3. ábrákban (Sl) és (S2) az elő- 70 jelző emelője és a tolattyúszekrény (al) tengelye közötti, (S3) éis (S4) pedig a főjelző emelője és a megfelelő (a2) tengely közötti átvivő rudakat jelzi, mely (ia2) tengelyen az (SCH1) tolattyút mozgató 75 (L) kilincs van rögzítve. Az (a3) tengelyen (K) kilincs foglal helyet, mely (h) kampója útján az (SCH1) tolattyúnak meg-