91486. lajstromszámú szabadalom • Eljárás absorptiós készülék működtetésére

Megjelent 1930. évi jnnitis hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 91486. SZÁM. — XVIII/c. OSZTÁLY. Eljárás absorptiós készülék működtetésére. Siemens-Schuckert-Werke G. in. b. H. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1925. évi február hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi február hó 14-ike. Ismeretes, hogy absorptiós gépeknél az elgőzölögtetőnek és elnyeletőnek gáztartalmát körben áramoltatják, azon célból, hogy azok a gázok, amelyeket az absorp-5 tiós folyadék nem nyel el, a hűtőközeg absorptióját ne zavarják. Az ilynemű ismert gépeknél az idegen gázt, amely rendesen levegő, az elgőzölögietőben és elnyeletőben a munkaközeghez szándékosan keve-10 rik hozzá, hogy a terekben is ugyanazon nyomás uralkodjék, mint a kazánban és a kondenzátorban. Sokszor azonban szándékunk ellenére is levegő kerül az elnyeletőbe, különösen oly gépeknél, amelyek 15 atmoszféra alatti nyomással dolgoznak, minek következtében a hűtőteljesítmény erősen csökkenik. E hátrányt, ugyancsak a leírt módon való eirkuláltatással küszöbölik ki. Bizonyos esetekben elegendő, ha 20 csak az elnyeletőben levő gázokat tartjuk állandó mozgásban, úgyhogy az elnyelető folyadék és az elnyelendő gáz között nem létesül valamely neutrális gázból álló elválasztóréteg. 25 Az ismert gépeknél a gázok körben való áramoltatása céljából ventilátort alkalmaznak. Ennek hátránya, hogy mechanikai meghajtás szükséges és a ventilátor tengelyét a készülék falán át kell vezetni, 30 ami könnyen okoz tömítetlenség által keletkező üzemzavarokat. A találmány által megoldott feladat a cirkuláltatásnak mechanikai meghajtás nélkül való létesítése. A feladat megol-85 dása abban áll, hogy a nagynyomású gázalakú munkaközegnek egy részét az elnyeletőből és elgőzölögtetőből álló rendszerbe vezetjük, úgyhogy az ezen rendszerben levő gázt ezáltal folytonos mozgásban tartjuk. Ez természetesen csak oly 40 gépeknél lehetséges, amelyeknél a kazánban nagyobb nyomás uralkodik, mint az elgőzölögtetőben és elnyeletőben. E nyomáskülönbséget szivattyúk segélyével létesíthetjük, illetőleg tarthatjuk fenn. El- 45 járhatunk azonban akként is, hogy a mechanikai meghajtás kiküszöbölése céljából önmagában ismert módon folyadékoszlop meghajtást alkalmazunk. Az eljárás foganatosítására szolgáló ké- 50 szülék egy példakénti kiviteli alakját a mellékelt rajz ábrái mutatják. Az (1) forralóspirálisban a gázt a dúsított oldatból kiválasztjuk és innét a (2) gázkiválasztóba vezetjük, amelybe az a 55 gáztalanított folyadékot is magával rántja. A folyadék a (3) csövön át a (4) elnyeletőbe emelkedik, ott gázzal ismét telítődik és az (5) csövön át ismét az (1) spirális alsó végéhez száll le. A forralóspi- 60 rálisban kiválasztott gáz a (6) gázvezetéken át a (7) kondenzátorba kerül és ott sűríttetik, majd a kondenzátum a (8) csövön át a (9) elgőzölögtetőbe száll fel. Itt ismét elpárolog, illetőleg elgőzölög. A ke- 65 letkezett gáz több-kevesebb idegen gázzal együtt, azokkal keverve, a (10) csövön át a (4) elnyeletőbe kerül, amint azt az 1. ábrában feltüntetett nyíl jelöli. A gázkeveréknek el nem nyelt része a (11) csövön 70 át a nyíl irányában a (9) elpárologtatóba visszaáramlik. A (6) vezetékből a (12) vezeték ágazik le, amely a (10) vezetékbe torkollik, amely vezetékbe a nagyobb nyomású gáz beáramlik. A (13) csővég és 75 a (10) csővezeték akként vannak kiképezve, hogy a vezeték e helyén fúvókahatás létesül, minek következtében az itt