91485. lajstromszámú szabadalom • Berendezés idegen gerjesztésű generátorok gyors legerjesztésére
Megjelent 193Q. évi jun ius hó 16-án . ^ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91485. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Berendezés idegen gerjesztésű generátorok gyors legerjesztésére. Magyar Siemens-Schuckert-Művek Villamossági R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1924. évi január hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi november hó 26-ika. Az idegengerjesztésű, főleg nagy váltóáramú generátorok gyors legerjesztésére szolgáló elrendezések több hátránnyal bírnak. Ha a váltakozó áramú generátor 5 főgerjesztő vezetékébe ellenállást kapcsolunk be, akkor mezejének legerjesztése ugyan aránylag rövid idő alaJtt megy végbe, azonban ezen ellenállás bekapcsolásakor, különösem ha azt elég nagyra mé-10 retezzük, a generátorban lényeges túlfeszültségek keletkeznek. Azonkívül az ellenállás a gerjesztőáramot nem redukálja pontosan 0-ra, hanem számottevő áram marad fenn továbbra is, amely gya-15 korlatilag meg nem engedhető váltófeszültséget létesít. Ha a legerjesztő ellenállást a gerjesztőgép mel 1 ékár ainfcörébe kapcsoljuk, akkor az utóbbi ugyan igen gyorsan legerjed, 20 azonban a nagy váltakozóáramú gép mezeje csak igen lassan gerjed le, mert nagy időállandójával a főgerjesztő körben kiegyenlítő áramokat létesíthet. Ebben az esetben is tekintélyes váltófeszültség ma-25 rad fenn a generátorban, ami úgy saját remanenciája, mint a gerjesztőgép remanenciája által jön létre. Ekkor a főgép gerjesztő tekercsében a gerjesztőgép remanenoiája által létesített jelentős rema-30 nenciaáram folyik, amely erősen szabályozott gerjesztőárammal dolgozó gépeknél az üres járási igerjesztőáramnak nagy hányadát teszi ki. Ehhez járul még a generátor remanens mezejének hatása, úgy-85 hogy a hálózati feszültség nagy mezőgyengítő ellenállás bekapcsolásának dacára is kedvezőtlen viszonyok között a nominális feszültségnek csak ca 1 /3 -ára süllyed. A találmány értelmében az említett 40 hátrányokat azáltal kerüljük el, hogy a generátor mezöener g i á ját a gerjesztőgépbe visszavezetjük. Ezt pl. akiként érhetjük el, hogy a gerjesztőgép fegyverzete (rotora) és a két gierjesztőtekercs elágia- 45 zási pontja közé egy ellenállásit kapcsolunk be. Ez az elrendezés és működési módja a csatolt rajz 1. és 2. ábrájából tűnik ki. Az 1. ábrában feltüntetett kapcsolási vázlat- 50 ban (c) a gerjesztőtekeres, (g) a generátor, amely az (n) hálózatot az (E) feszültséggel táplálja. A generátort az (e) gerjesztőgép a (b) mellékáramkörű tekercs útján gerjeszti, amely utóbbi tekercs szokásos 55 módon a (d) szabályozó ellenállás által a mindenkori terhelésnek megfelelően beállítható. A találmány értelmében az (a) fegyverzet és a két gerjesztőkör (A) leágazási pontja közé az (r) ellenállás van 60 fektetve és evvel párhuzamosan az (s) kapcsoló van bekapcsolva. Szabályos üzem esetén az (r) ellenállást az (s) kapcsolóval rövidre zárjuk. Legerjesztés céljából az (s) kapcsolót nyitjuk. A (g) generátor 65 mezőenergiája akkor az (e) gerjesztőgépbe visszaáramlik, amely ennek következtében átpolarizálódik. Az ellenállás bekapcsolása következtében az egész gerjesztőkor rezgőiképes körré alakul. Az általános eset- 70 ben valamely ellenállás bekapcsolása egy kör rezgőképességét hátrányosan befolyásolja. A jelen esetben éppen az ellenállás bekapcsolása létesíti a rezgéseket. Ezáltal az (A) helyen éis a gép másifk ikap- 75 csán a feszültség hirtelen csökkenik, úgyhogy a gép gerjesztőkörén át olyan áram folyik, amely az addig keringő árammal
