91476. lajstromszámú szabadalom • Cserép-kályha
Megjelent 1930. évi junius hó 10-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91476. SZÁM. — IL/H. OSZTÁLY. Cserépkályha. Peterlik Rudolf igazgató Budapest. Pót&zabadalom a 87022. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1925. évi szeptember hó 15-ike. Ennek a találmánynak tárgyát a 87022. számú törzsszabadalomban védett fatiizelésű légfűtő cserépkályhának továbbfejlesztése alkotja. 5 A továbbfejlesztett találmány lényege abban áll, hogy a kályha felső részén egymás fölött fekvő több gyűrűalakú füstgázcsatornát egy válaszfal megosztja és az egyes gyűrűs csatornákat a fellettük 10 levő csatornával összekötő nyílások felváltva a választófalnak, hol az egyik, hol a másik oldalán vannak kiképezve, úgyhogy a füstgázok az egyes gyűrűalakú csatornában egymással ellentétes értelem-15 ben kénytelenek keringeni. Mellékelt rajzon a továbbfejlesztett találmánynak egy kiviteli alakja látható, ahol az 1. és 2. ábra a kályhának egymásra 20 merőleges két függőleges metszetét, a 3—7. ábrák pedig a kályha különböző magasságokban képzelt vízszintes metszeteit szemléltetik, végül a 8. ábra a kályha alsó részének axono-25 metrikus képét tünteti fel. Amint az ábrákból látható, az (A) tüzelőtérből távozó füstgázok először a 8. ábrán feltüntetett alsórészt járják át úgy, hogy a (B) csatornába, majd innen a víz-30 szintes (C, D) csatornákba jutnak, hogy azután a függőleges (E) csatornában felszálljanak. Ezen elrendezés következtében az egész alzat kerületét végigjárják a gázok s azt oly melegen tartják, hogy tete-85 mes hőmérsékkülönbség, illetőleg fokozotl légkeringés keletkezik. Miután a gázok a kályha alsó részének minden csatornáján végigvonultak, a felső résznek legalsó kamrájába lépnek, amely az összefüggő (F) és (G) csator- 40 nákból áll. A kályha egész felső része csupa ilyen kamrákból van összeillesztve, amiken egy függőleges (V) válaszfal húzódik keresztül. Az egyes gyűrűalakú kamrák vízszintes fedőlapjában a (V) 45 válaszfal tövében felváltva, hol a válaszfal egyik, hol a válaszfal másik oldalán egy-egy összekötő nyílás van kiképezve (6. és 7. ábra), ligyhogy a füstgázok a legalsó kamara menetein végig húzódva, 50 nem az (E) csatorna fölé kerülnek, hanem a (B) csatorna fölött az első kamarában a (V) válaszfal mögött kiképezett nyíláson át felszállnak a második kamarába, aminek (H—J) járatain végig- 55 vonulva most a (V) válaszfal előtt kiképezett nyíláson [tehát most az (E) csatorna fölött] a harmadik kamarába emelkednek, aminek elrendezése és nyílása az elsőével egyező. A füstgázok tehát a vál- 60 takozva elhelyezett összekötő nyílásokon át az egyes kamarákon egymással ellentétes értelemben kényszerülnek végig vonulni. A füstgázoknak ez a késleltető vezetése veszteségmentes hőkihasználást 65 biztosít. A felmelegítendő levegő a kályha alsó részében kiképezett (a) nyílásokon át tódul be, innen a (b) hasadékon át jut a tüzelés falai között kiképezett (c) csator- 70 nába, ahol a (e) nyíláson belépő levegővel keveredik, hogy azután a (d) aknán át távozzék. A füstgázok ismertetett vezetése a kályhák különböző kivitelénél, kandallóknál, 75 tűzhelyeknél egyaránt alkalmazható.
