91475. lajstromszámú szabadalom • Elárás és gép izzólámpák, elektroncsövek és hasonló üvegedények előállítására

- 5 -kitér, úgyhogy az (i1 ) rúd nem befolyásol­tatisk. A (4—8) beforrasztási helyzetekben a tartóállványra borított bura a (g) tartó 5 fejbe szilárdan befogott (h) tartóállvány­nyal körülfutó előmelegítő és beforrasztó lángzók útján összelorrasztatik. Mind­egyik lángzó egy-egy a burát felülről kö­rülvevő, egymáshoz illesztett csövekből álló 10 (q) villából áll (8. ábra), melynek két alsó végén egy-egy (q1 ) lángzófuvóka van el­rendezve. A burához tengelyirányban álló középső (q2 ) hozzávezető cső a esővilla számára forgástengelyként van kiképezve 15 és ezen óéiból két helytálló (q3 , q4 ) per­selyben van ágyazva. Ezen két persely között mindegyik (q2 ) csőre egy-egy (r) fogaskerék van illesztve. Az összes csővil­láknak (r) fogaskerekei egymással az (r1 ) 20 közbenső kerekeik útján kapcsolódnak és az (r2 ) haj teker ék útján, mely ezen köz­benső kerekeik egyikével kapcsolódik, azonos irányú mozgásba hozatnak. Ne­hogy a csővilláik egymást a forgásban köl-25 cscnösen gátolják, célszerűen a 2. ábrán jelzett módon egymáshoz képest szögben elforgatva ágyazhatnak. A gép hajtószer­kezietéről forgásba hozott (r, r\ ra ) fogas­kerékáttétel mindig azon időpontokban, 30 amikor a gép részforgást végez és így a tartószerkezetet a tartóállványokkal és buráikkal együtt helyzetüket változtatják, önműködően megállíttatiik és pedig oly helyzetben, hogy a csővilláik a burák a)ka-35 dálytalan átmenetét engedik meg, utób­biak tehát nem ütközhetnek az egyik vagy a másik csővililához. A fogaskerekek megállítását kilincsszerkezet végzi, mely az (r2 ) fogaskeréknek függőleges (r3 ) ten-40 gelyére hat. A kilincsszerkezet az (r: i ) ten­gelyre felékelt (s) kilincskerékből, a rúgó hatása alatt álló ..(s1 ) zárókilincsből és az (s2 ) kapcsoilókilincsből áll. Utóbbi­ban az (s3 ) görgő van ágyazva, mely 45 a gép hajtószerkezete által folytonos forgásban tartott (s4 ) bütykös tárcsán gördül. Ha a gép áll, akkor ez iaz (s3 ) görgő az (s4 ) tárcsának kimagasodó bütyökré­szén fut. Ennek clZ £L hatása, hogy az (s2 ) 50 kapcsolókilincs a 9. ábrán pontozottan raj­zolt helyzetet foglalja el és az (s1 ) záró­kilinos szintén az (s5 ) rúgó hatásával szemben a pontozva rajzolt helyzetbe szo­ríttatik. Ezáltal az (s) kilincskerék fel-55 szabadul és miközben a gép áll, az (r; ! ) tengely, az (r, r\ r2 ) fogaskerékáttétel, to­vábbá a (q) císővillák a (q1 ) lángzókkal együtt elforoghatnak. Amint azonban a gép részfordulatot végez, a görgő a ki­magasodó bütyöikrészből legördül. Most az 60 (s5 ) rúgó hatásra jut ós az (s1 , s2 ) kilinciie­feet a kihúzottan rajzolt helyzetekbe szo­rítja. Az (s1 ) zárókilincs most a fogaske­rekek továbbforgását meggátolja ós a eső­villákat meghatározott helyzetben tartja, 65 melyben a burák szabadon áthaladhatnak. A (q2 ) forgatható hozzávezető csövek felső végei helytálló (q3 ) tömítőszelen­cékbe torkolnak, melyeikbe a (q8 ) csőveze­tékeik közös készletből folytonosan tüzelő- 70 anyagot vezetnek. Ezen tömítőszelencéik helyett forgathatóan ágyazott, a tüzelő­anyag bevezetését szabályozó szelepek is alkalmazhatók. A lángzók hatásiának sza­bályozása céljából a (q) csőviilák célsze- 75 i'űen mágasiságirányban beállíthatóan vannak elrendezve. Ezen célból mindeigyik villának felső helytálló (q3 ) állványperse­lyébe egy-egy a (q2 ) csövet felvevő (q7 ) hüvely van becsavarolva, melynek felső 80 (q8 ) karimáján a (q2 ) csőnek (qB ) karimája a (q1 0 ) golyós csapágy közbeiktatásával fekszik fel. Mihelyt a (q7 ) hüvely jobbra vagy balra forgattatik, a (q) csővilla le­süllyesztetik vagy felemelkedik. Hogy a 85 (q2 ) csőre illesztett (r) fogaskerék helyze­tében maradjon, a fogaskerék és a cső kö­zött pecefcből és basítékból álló összekötte­tés van elrendezve. A (q1 ) lángzók magas­sági beállítása, azáltal is végezhető, hogy a 90 lángzófuvókákat el tol hatóan rendezzük el. Ilyen eltolható lángzófuvókákat azonban magasságirányban- beállítható (q) csővil­láknál is alkalmazhatunk, mely esetben a lángokat a csővilla eltolása által nagyjá- 95 ban és a lángzófuvóikák eltolása által li­nómra állítjuk be. Hogy a beforrasatási folyamatnál a szi­vattyúzó csövecskének közvetlenül a (h3 ) tányér alatt fekvő részéit és a (h1 ) szivaty- 100 tyúzó csövecske mentén lefüggő (t) áram­bevezető drótokat a lángzók lángjai ne sérthessék meg, kevéssel az egyes burák­nak az első (4) beforrasztási helyzetbe való befutása előtt mindegyik tartófejnek 105 (g2 ) külső hüvelyét annyira megemeljük, hogy a hüvelynek a (g3 ) fedélhez csatla­kozó szűkebb (g4 ) nyakrésze a (h1 ) szi­vattyúzó csövecskét a (t) drótokkal együtt körülzárja, míg a hüvelynek átkarimázott 110 (g5 ) pereme a tartóállványnak (h2 ) tá­nyérperemével érintkezzék. A külső hü­velynek átkarimázott pereme emellett a beforrasztási folyamat alatt az állvány tányérperemét megtámasztja, úgyhogy 115 utóbbi nem forrasztható be ferde helyzet­ben a burába. A külső hüvely emelése a (g2 ) hüvely alsó peremén elrendezett (g*)

Next

/
Oldalképek
Tartalom