91463. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló anyaggal kitöltött rostély finom szemcsés tüzelőanyagok elégtésére

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91463. SZÁM. II/C. OSZTÁLY. Tűzálló anyaggal kitöltött rostély finom szemcsés tüzelő anyagok elégetésére. Lomschakoff Alexej tanár Prága. A bejelentés napja 1924. évi január hó 31-ike. Csehszlovákiai elsSbbsége 1923. évi február hó 19-ike. Finom szemcsés tüzelőanyagok elégeté­sénél, mint amilyeneket mechanikailag adagolt tüzelőszerkezeteknél rendszerint felhasználnak, az a nehézség adódik, hogy 5 széles rostélyhézagok esetében a tüzelő­anyag ezeken átesik, míg ha a rostélyhéza­gok eléggé szűkek ahhoz, hogy a tüzelő­anyagok átesését meggátolják, az égési le­vegő a tüzelőanyagban számos finom lég-10 utat hoz létre, melyeken a levegő sugár­szerűen hatol át, emellett finom tüzelő­anyagrészecskéket ragad magával és ezek vagy a füsttel távoznak, vagy a hamuval együtt lerakódnak. 15 A találmány tárgyát oly rostélyszerkezet képezi, melynél az említett hátrányok el vannak kerülve. A rostélyszerkezet főré­szét oly rostély alkotja, melynek teste eléggé tömör ahhoz, hogy a finom szein-20 cséjű tüzelőanyagot tartsa, mely azonban annyira porózus, hogy az égéshez szüksé­ges égési levegőt átbocsássa; a tüzelő­anyaggal közvetlen érintkezésbe jövő egyes rostélyrészek teste rekeszekre van osztva, 25 melyek durvább vagy finomabb szemcséjű tűzálló laza anyaggal, mint magnezittal, quarccal, fémhulladékokkal stb. vannak kitöltve, míg a rostély alsó részeinek ki­töltésére, tekintettel ezen a tűztől távolabb 80 fekvő részek alacsonyabb hőmérsékletére, nem tűzálló anyag is használható. Ily módon a rostélyelemek teste az égési levegő átbocsátására alkalmassá válik és az a légcsatornák szabálytalan alakja kö-35 vetkeztében a rostély egész felületén egyen­letesen oszlik el, ami a tüzelőanyag töké­letes elégéséhez jelentékenyen hozzájárul; emellett a tüzelőanyagréteg helyenkénti megsértése vagy megszakítása, eltérően számos - ismert tüzelőszerkezettől, teljesen 40 el van kerülve. Más célra, mint amilyenre a jelen talál­mány szolgál, már régebben alkalmaztak rostélyszerkezeteknél darabos, tűzálló masz­szákat, főkép homokot és pedig az egész 45 rostélyfelületet egyenlő magasságban borító réteg alakjában; ez a «feltöltés» gyanánt kiképezett massza friss tüzelőanyag adago­lásánál, a tűz szításánál és a hamu eltávo­lításánál a fűtő szerszámai által sokféle 50 megsérülésnek van kitéve és csakhamar rendetlenné válik, amennyiben a rostélyt helyenként a feltöltés egyáltalán nem fedi, míg más helyeken a tűzálló massza na­gyobb vastagságban halmozódik fel. 55 Ezzel szemben a rostélypálcák «kitöltése» kisebb térfogatú rekeszekben védelmet nyújt a rostély kezelésénél fellépő megsé­rülések ellen, amennyiben a rekeszek kö­zötti válaszfalak a fűtő szerszámainak be- 60 hatolását megakadályozzák. A találmány megvalósítása különböző lehet. Legegyszerűbbben a rostélyeleme­ket szélesebb keret alakjában képezzük ki, melybe a tűzálló anyagból való töltést 65 felvevő rácsot tolunk be. Szükség esetében az ilyen anyagból a legfelső réteg alatt még egy további réteget is rendezhetünk el. A mellékelt rajz a találmány értelmé­ben kiképezett rostélynak foganatosítási 70 alakjait mutatja. Az 1. és 2. ábrán a rostélyelem legegysze­rűbb kivitele látható. A 3. ábrán szabálytalan alakú válaszfalak­kal ellátott rostélyelem egy része van fel- 75 tüntetve. A 4. ábra oly rostélyelem részét mutatja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom