91456. lajstromszámú szabadalom • Antenna

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYT ^^fflfi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91456. SZÁM. — "Vll/j. OSZTÁLY. Antenna. Marconi's Wireless Telegraph Co. Ltd. London. A bejelentés napja 1925. évi julius hó 30-ika. Angolországi elsőbbsége 1924. évi augusztus hó 5-ike. A találmány tárgya oly antenna, melynek az alkalmazott hullámhosszúsághoz viszonyítva nagy hosszúsága van. Ha félhullámhossznak megfelelő hosszúságii 5 antennát egyik végén elektrosztatikailag gerjesztünk, úgy abban állóhullám keletkezik, melynek árammaximuma az antenna közepén van. A sugárzás itt lényegileg a drótirányra merőlegesen történik 10 és a sugárzási intenzitás poláris görbéjének „8"-as alakja van. Teljes hullámnak megfelelő antennahosszúságnál a dróthossz y*-énél és %-énél lépnek fel árammaximumok. Minthogy a drót két felében 15 fellépő áramok fázisban egymással ellentétesek, ennélfogva az ily antenna nem a drótra merőlegesen, hanem két, a függélyeshez kb. 45°-kai hajló irányban sugározza ki az energiát. A sugárzási intenzi-20 tás poláris görbéje ez esetben négy hurokból áll; a drótra merőleges irányban, valamint magában a drótirányban a sugárzási intenzitás zéróval egyenlő. Ha a drót hossza másfél hullámnak felel meg, 25 akkor a hulámhossz K-énél, %-énél és lK-énél, tehát három helyen van árammaximum, ahol is a szélső árammaximumok fázisa egymással azonos és a középső árammaximum fázisával ellen-30 tétes. Itt a poláris görbének hat hurokja van. Általában véve a sugárzási intenzitás poláris görbéjének kétszer annyi hurokja van, mint amennyi fél hullámhosszt tartalmaz az antenna hossza. 35 A találmány szerint már most minden második fólhullámhossz sugárzását elfojtjuk, miáltal a dróton átmenő síkban a sugárzási intenzitásnak oly poláris görbéjét érjük el, mely lényegileg csak két, a 40 drótra merőlegesen fekvő hurokból áll, melyeknek karcsúsága a drót hoszszától függ. A drót minden második iélhullámhosszát kis térre szorítjuk össze és pedig azáltal, hogy az antennadrótba önindulkciócsévét iktatunk be, vagy 45 pedig' azáltal, hogy ezen a részen az antennadrótot önmagába visszavezetjük, úgyhogy ezen anitennadarabokról gyakorlatilag nem történik kisugárzás. Ekkor az antenna többi részében az áramfázis 50 ugyanaz és a sugárzás a drótra merőlegesen lép fel. Ugyanilyen antennát nemcsak a küldés, hanem a felvétel céljaira is alkalmazhatunk. Megfelelően alkalmazható ugyanezen kiképzés a felületi antennákra 55 is, mint a milyenek pl. a 226246. számú angol szabadalmi leírásban vannak ismertetve. ^ A mellékelt rajzok a találmány tárgyának foganatosítási példája, az eddigi an- 60 tennákfcal összehasonlításban, vázlatosan van feltüntetve. Az 1. és 2. ábráik oly közönséges antennák árameloszlását és sugárzási diagrammját mutatják, melyeknek hossza félhullám- 65 hosszúsággal, illetve másfél hullámhosszúsággal egyenlő. A 3. ábra a találmány szerint kiképezett, másfél hullámhosszúságnak megfelelő hosszúságú antennát szemléltet. 70 Valamennyi ábrán (A) az antenna, (B) az áraimgörbe, (C) pedig a sugárzási intenzitásnak poláris diagrammja. Az 1. ábrán feltüntetett antenna hosszúsága félhullámhosszal egyenlő. 75 A 2. ábrából látható, hogy a (B) áraméi Oszlási görbe három szakaszból áll, melyek közül a két szélső egymással egyenlő és a középső szakasszal ellentétes. A polá-