91418. lajstromszámú szabadalom • Csökkentett térfogatú égéskamra porított tüzelőanyagokhoz

Megjelent 1930. évi junius lió 16-án. MAGYAR K JRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91418. SZÁM. — II/c. OSZTÁLY. Csökkentett térfogatú égéskamra porított tüzelőanyagokhoz. Société des Mines de Frankenholz Páris. A bejelentés napja 1925. évi március hó 18-ika. Franciaországi elsőbbsége 1924. évi április hó 17-ike. A találmány tárgya porított tüzelő­anyag elégetésére való kamra, melynek térfogata sokkal kisebb, mint az időegy­ségben ugyanannyi tüzelőanyagot meg-5 emésztő közönséges égéskamráké. A talál­mánynak megfelelő égéskamra, amellett, hogy építési és fenntartási költségei kiseb­bek, szabályszerű és tökéletes elégetést és a hamunak könnyű eltávolítását teszi 10 lehetővé, megakadályozza a salaknak t'olyósodását a falakon és a szokottnál kevesebb kalória megy benne veszendőbe. Erre a kamrára az jellemző, hogy az égők egy vagy több, tűzálló anyaggal bé-15 lelt, hosszúkás vezetékbe nyílnak. E veze­tékek olyan hosszúak, hogy az elégés tel­jesen bennük megy végbe, miközben a tüzelőanyag rajtuk áthalad. A különböző vezetékek egy csekély térfogatú kamrába 20 torkolnak, amelyben történik a hamú kiválása. Ebben a kamrában keringő hűtőfolyadé­kot tartalmazó betéteket is rendezhetünk el, amelyek a különben veszendőbe menő 25 kalóriákat hasznosítják és elősegítik a hamu leüllepedését. A mellékelt rajz a találmány tárgyá­nak gőzkazánra alkalmazott kiviteli pél­dáját tünteti fel. Az 30 1. ábra az égéskamrának függőleges metszete, a 2. ábra ugyanannak vízszintes metszete az 1. ábra II.—II. vonalában. A (3, 4) égők egy-egy tűzálló anyaggal 35 bélelt, hosszúkás (1, 2) vezetékbe nyílnak, amelyek a kazánnak (6) csövei alatt elren­dezett aránylag kis térfogatú (5) kamrába torkolnak. Az (5) kamrának alsó része hamuteret alkot és e célból lejtős (7) fe-40 nékkel, a hamu eltávolítására való (8) ajtóval és (9) szelelő lyukakkal van el­látva, mely utóbbiak arra valók, hogy a hamu gyors lehűtéséhez szükséges lég­áramlatot létesítsenek. Az (5) kamra falai mentén az (1, 2) 45 vezetékek betorkolásának magasságában esetleg nagy felületű (10) betéteket ren­dezhetünk el, amelyekben hűtőközeget, vizet, levegőt, gőzt áramoltathatunk. A (3, 4) égők levegőben lebegő porított 50 tüzelőanyagot fújnak be a vezetékekbe. A keletkező szívóhatás folytán az égőket körülvevő szabályozható (11 és 12) nyílá­sokon további levegő ömlik be. Az (1 és 2) vezetékeknek erősen fel- 55 hevülő tűzálló belső falai sugárzás útján az egész meleget az égőkből kiömlő tüzelő­anyag-levegő keverékre koncentrálják, úgyhogy az elégés rendkívül hirtelen megy végbe. 60 A vezetékek olyan hosszúak, hogy ben­nük az elégés teljesen végbemegy és be-' fejeződik, mire az áram az (5) kamrába jut. Ennek folytán az (5) kamra sokkal kisebbre méretezhető, mint közönségesen, 65 mikor az elégés a kamrában megy végbe. Iia az (5) kamrát hűtőbetétekkel bélel­jük, ezeknek az (1, 2) vezetékekből beömlő igen forró gázokkal érintkező felülete a gázokban foglalt hamurészecskék kisugá- 70 rozta hőt elnyeli. Ennek következtében a részecskék megduzzadnak, majd megszi­lárdulnak és végül a kamra fenekére hull­nak. A szabályozható (9) szelelő lyukak a 75 kamra alsó részét aránylag alacsony hő­mérsékleten tartják, úgyhogy a hamu­részecskék nem sülnek össze és a hamu könnyen eltávolítható. A nagyfelületű (10) betétek a bennük 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom