91407. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú

— 2 — (u) emelővel kötnek össze. A lengő tömeget (y, z) rúgók középállásában tartani igyekeznek. E szivattyúnak működése a következő: 5 Feltételezve, hogy a szivattyú a (k, 1) szívószelepeken át bizonyos állandó nyomás alatt lévő fölyadéktartóval közlekedik állandóan, tehát a (g, h, m, n) hengerek és a berendezéshez tartozó csövek fo-10 lyadékkal vannak megtöltve, az (e, f) dugattyúnak minden egyes elmozgásakor a folyadék mozgást visz át az (u) emelőre és (v) tömegre. Minthogy a folyadékoszlopok aránylag rövidek, a folyadék 15 mint valami hajlékony hajtórúd működik, Ha a szivattyúk dugattyúinak frekvenciája növekedik, a (v) tömegnek tehetetlensége a mozgással szemben jelentékeny ellenállást fog kifejteni és a szivattyúhen-20 gerekben nagy nyomások keletkeznek. Ha kiömlés nincs a szivattyúból, ezek a nyomások az (e, f) dugattyúk sebességétől függően nagyobbak vagy kisebbek lesznek, azonban az inertia-szerkezet (x) 25 pontjának elmozgása mindig egyenlő lesz az (e, f) dugattyúk elmozgásaival. Ha ellenben a szivattyú folyadékot szállít, akkor a nyomások csökkennek és az inertia-szerkezet kisebb lengéseket végez. A 80 szivattyú dugattyújának minden egyes szívólökete alkalmával az illető oldalon Hyomásesés áll be, azonban az inertiaszerkezet nem bírja azonnal követni a folyadékoszlopot, minek következtében 35 a szívószelep ezen az oldalon nyílik és a hengerbe folyadék ömlik be. Viszont a szivattyú dugattyújának nyomólökete alkalmával a keletkező nyomás nem bírja az inertia-szerkezetet azonnal elmoz-40 gatni s ezért némi folyadék kinyomul a kiömlési szelepen, ha ugyan az utóbbit terhelő nyomás nem nagyobb a szivattyú nyomásánál. Ha a nyomóvezeték nyomása bizonyos 45 határon túl emelkedik, a kiömlési szelep nem nyílik s akkor az inertia-szerkezet legnagyobb amplitúdójával egyszerűen ide-oda fog lengeni, anélkül, hogy a szivattyút hajtó erőgépről más munkát ven-50 nénk le, mint ami a súrlódások legyőzésére szükséges. Ha ellenben a nyomóvezetékben a nyomási, p. o. a folyadék elhasználása folytán, csökken, úgy a kiömlési szelep ismét nyílik és a hajtógép 55 munkát végez, amelynek nagysága a szállított vízmennyiségtől függ. Könnyen érthető, hogy az állandó áramlás céljaira elérhető legnagyobb szállítónyomás a szivattyú frekvenciájától függ, úgyhogy az erőgép fordulat- 60 számának emelésével vagy csökkentésével különböző maximális nyomások érhetők el. Nyilvánvaló, hogy ez a szivattyíi akkor is nyomást idéz elő, ha nincs áramlás s ez 65 a sajátsága alkalmassá teszi regulátorként való használatra, ha nyomását megfelelő szervómótorra hagyjuk hatni. A nyomás a sebesség négyzetével arányosan emelkedik. 70 A találmány tárgyának a 2. ábrán feltüntetett kivitele szerint mindkét hengerben egy-egy kettős működésű dugattyú van elrendezve. Az erőgépnek (b) forgattyúját (1) hajtórúd a (3) dugattyúnak 75 (2) rúdjával köti össze. A (4) dugattyút (5) rúd egy lengő (6) léndítőkerékkel tartja kapcsolatban. A szívás oldalán (7, 8) szívószelepek, a nyomás oldalán pedig (9, 10) nyomószelepek vannak elren- 80 dezve. A (12) nyomócsőből szűk (11) csatorna vezet egy (14) hengerben elrendezett (13) dugattyú alá, amelyet (15) csatlórúd a helytálló (16) pont körül lengő (6) lendítőkerékkel köt össze. A (13) dugattyú a 85 (6) lendítőkereket középállásban tartani törekszik, s amint a nyomócsőben a nyomás növekedik, a lengő tömegre ható erő önműködően nagyobbodik, úgyhogy a lengéseket előidéző erők növekedtével a lengő 90 lendítőkereket középállásban tartani törekvő erők is önműködően növekednek. A 3. ábrán feltüntetett kiviteli alakban a tehetetlenségével ható súly vagy tömeg mellőzve van s a szükséges inertiát meg- 95 felelő hosszúságú és folyadékkal töltött közönséges cső szolgáltatja. Ebben az esetben az erőgépnek (b) forgattyúját (c, d) hajtórudak két ellentett értelemben működő (e, f) dugattyúval kö- 100 tik össze. A (g, h) szivattyúhengerek fenekeikhez csatlakozó, hosszú (21) cső révén egymással közlekednek és a (k, 1) szívó-és (o, p) nyomószelepek a hengerek oldalain vannak elrendezve. A szivattyú a 105 (23) szívóvezetékből szí és a (24) vezetékbe nyom. Ilyen elrendezés mellett a (21) cső (25) pontján a nyomás nagyjából állandó; Többhengeres berendezés esetén, amely a 110 rajzban feltüntetetthez hasonló egységekből tehető össze, ezeket az állandó nyo mású pontokat mind összeköthetjük egymással. Ha a nyomószelepeket mellőzzük, a be 115 rendezést váltakozó nyomások forrásaként különféle gépek, mint pl. kilincshajtású rotorok vagy bárminő más válta-