91391. lajstromszámú szabadalom • Önműködő tartalékellenállás sorba kapcsolandó elektromos lámpákhoz

— 2 — len nagy. A mellékáramkörön át folyó áram tehát nulla, úgyhogy a sorbakapcsolt lámpák minden áramveszteség nélkül, tel­jes fénnyel izzanak. E jelenségnek ma-5 gyarázata abban rejlik, hogy az egymás mellé sorakozó számos fémrészecske mindegyikét mikroszkópos finomságú le­vegő-, illetve gázréteg veszi körül. Mint­hogy már most ezen sorbakapcsolt, kis 10 szikrahosszak rendkívül nagy száma kö­vetkeztében minden egyes szikratávol­ságra az összf'eszültségnek, pl. 14 voltnak ismét csak elenyésző kis hányada esik, az ily módon létesített, sorozatos szikratávol-15 ságok úgy viselkednek, mint egy tökéletes szigetelő, mely az áramot egyáltalában nem bocsátja keresztül. Ha azonban az izzólámpa szála elszakad, vagy ha az áramkört a foglalatban más 20 módon, pl. a lámpa kicsavarolása által megszakítjuk, abban a pillanatban a fog­lalat (e, f) kapcsai között a hálózat teljes feszültsége, pl. 110 vagy 220 volt lép fel, mely rendszerint az egy lámpára eső rész-25 feszültségnek többszöröse. Helyes mérete­zés mellett a többszörösére megnövekedett feszültség a szomszédos két fémrészecske közötti szikraátütéshez szükséges feszültsé­get meghaladja, mikor is a számtalan, 30 végtelen kis szikrák átütnek és a fémré­szecskék a szikrák átütési helyein az átütő szikrácskák hőhatása következté­ben összehegednek. A laza anyag fém­részecskéinek összeliegesztési vagy por-35 zsolása folytán az anyag egy közönséges, elsőrangú vezető tulajdonságát veszi fel és az áram keresztülfolyásával szemben alig idéz elő valami ellenállást. Az ellen­állás-oszlop keresztmetszetének helyes 40 megválasztása által az ily módon keletke­zett tartalékellenállás az izzólámpa ellen­állásával egyenlő nagyságúvá tehető. Amíg a hibás vagy hiányzó lámpa he­lyébe pótlámpát nem iktathatunk be, a 45 leírt módon keletkezett tartalék-ellenállás az áramkörben marad és azt eredményezi, hogy a lámpasorozat összes többi lámpái teljes fényerősséggel továbbizzanak. Ha rázkodtatások következtében a lazán por­zsolt fémrészecskék szét is esnének, a zárt 50 áramkör azáltal áll újból helyre, hogy ab­ban a pillanatban az (e, f) kapcsok között a sorozat teljes feszültsége lép fel és a szemcsék porzsolása újból bekövetkezik. Ha azonban a hiányzó lámpa helyébe 55 egy pótlámpát csavarunk a foglalatba, ak­kor elegendő a foglalatnak kis mérvű megrázása, hogy a mellékáramköri áthi­dalást megszüntessük és ennek áramnél­küli állapotát újból előidézzük, ami azáltal 60 észlelhető, hogy a beiktatott, új lámpa, miként a sorozat többi lámpái, teljes fény­erősséggel izzik. Hibás lámpáknak kicse­rélése tehát árum alatt., a sorozat kikap­csolása nélkül eszközölhető. 65 A leírt tartalék-ellenállás a csekély helyszükséglet és a kivitel egyszerűsége folytán bármely más lámpafoglalatban vagy magának az izzólámpának akár fog­lalati részében, akár pedig üvegtestében a 70 bevezető elektródák között elrendezhető, ami a találmány tárgyának lényegére és működési módjára nem bír fontossággal. Azonfelül mint önműködő tartalék-ellen­állás másféle elektromos lámpáknál, pl. 75 ívlámpáknál, valamint általában minden­féle, sorba kapcsolandó elektromos készü­léknél előnyösen alkalmazható. Szabadalmi igény: Sorba kapcsolandó, elektromos lámpákhoz 80 való tartalék-ellenállás, mely minden egyes lámpával párhuzamosan van kapcsolva és valamely lámpa áramkör­részének használhatatlansága esetén az illető lámpa hibás áramkör részét áthi- 85 dalja és lazán egymás mellett fekvő, rendkívül nagy számú részecskéből van összeállítva, jellemezve azáltal, hogy az egyes részecskék fémszemcsékből vagy fémforgácsból állanak. 90 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom