91385. lajstromszámú szabadalom • Tűzvédő berendezés mozgófényképekhez
Megjelent 193Q . évi június hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91385. SZÁM. — IX/li. OSZTÁLY. Tűzvédő berendezés mozgófényképekhez. Korzinek János gyáros Wien. A bejelentés napja 1925. évi julius hó 24-ike. Mint ismeretes, a mozgófényképek filmszalagjait a meggyulladás veszélye ellen léghűtéssel szokták védelmezni. Ezt eddig a íilmszalagnak mind belső, mind pedig 5 külső oldalára irányított levegő fuvásával úgy foganatosították, hogy az egyik lég áram a vetítő-ablaknak felső szélén, a másik meg az alsó szélén érte a filmet. A hűtés ezen módjának több hátránya 10 van: egyrészt az ablak elülső oldalán lévő fujtató berendezés a képszalag betételekor és a készülék kezelésénél útban van, másrészt pedig a hűtés sem kielégítő, mivel a kétoldali légáram a képet csak mintegy 15 kétharmad magasságnyira éri, míg a többi rész úgyszólván „holt tér"-ben foglal helyet, úgyhogy a filmszalag belső oldalán levő és a tulaj donképeni képet tartalmazó réteg ezen a rosszul hűtött helyen könnyen 20 hólyagosodik. Ezeket a hátrányokat ez a találmány oly módon hárítja el, hogy a képszalag a vetítő-ablak belső oldalán, annak szemközt fekvő két szélén tétetik ki a hűtő légáram 25 hatásának, amennyiben az ablaknak célzserűen felső és alsó szélében egy vagy több fuvóka-nyílás van elrendezve, amiken át az ablaknak vagy mindkét széléről, vagy csak az egyik széléről fújjuk a 80 levegőt a képszalagra, mimellett utóbbi esetben a másik ablakszél fúvókanyílásain át szívás történik, úgyhogy a képszalagot az ablak egész terjedelmén éri a légáram. 85 Csatolt rajzon a találmány tárgyának példaképen vett foganatosítási alakja az 1. ábrán közép-keresztmetszetben, a 2. ábrán pedig elölnézetben látható. A vetítő-készülék (1) falában a (2) ablak 40 van kiképezve, amely előtt a (3) filmszalag vonul el. Az ablak belső oldalán a felső és az alsó szélen két (4a) és (4b) szelence van elrendezve, amik az ablaknak külső oldalán hoz lehetőleg közel (5a) és (5b) hasítékkal vannak ellátva. 45 Az alsó (4a) szelencét a (6) fal (2. ábra) két kamrára osztja, amikbe a (7a) és (7b) csőcsonkok torkolnak. A felső (4b) szelence és az alsó (4a) szelencének az a kamrája, amelyikbe a (7b) csőcsonk tor-. 50 kol, a (8) cső közvetítésével egymással öszszeköttetésben állanak. A (7a) csőcsonkot] levegőt fúvunk be, ami az (5a) fuvóka-nyí láson tódul ki, míg a (7b) csőcsonkon ál Szívást létesítünk, aminek következtében a 55 légáramot a felső (5b) hasítékon és a (8) csövön át elszívjuk. Ily módon a (3) kép szalagot a (2) ablaknak^ egész magasságában hatásosan hűti a légáram, úgyhogy meggyulladása tökéletesen ki van zárva. 60 Hogy a filmszalag akkor is biztosítva legyen égés ellen, ha a fujtató készülék felmondaná a szolgálatot, a két (4a) és (4b) szelence közé egy második (9) cső van iktatva, amelyben a (10) dugattyú van el- 65 rendezve; ez a dugattyú a csőnek (11) hosszrésén át hatoló (12) pecekkel van ellátva, ami viszont a (13) csuklón elmozduló (14) csappantyú alsó oldalába kapaszkodik; ez a csappantyú a (2) vetítő ab- 70 lakba illik és a fujtatószerkezet működése alatt a felemelt (10) dugattyút felemelt helyzetben tartja. Ha a fujtatás megszakad, leesik a (10) dugattyú, a (14) csappantyú pedig a szaggatott vonallal rajzolt 75 állásba kerül, amelyben az ablakot, illetőleg a képszalagot a fényforrástól elfedi. A lefolytatott kísérletek beigazolták, hogy a hűtés ezen módja mellett a filmszalag bekapcsolt fényforrásnál több órán 80
