91383. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szerkezet hőtárolóval bíró gőzkazántelepekhez
Megjelent 193Q . évi június hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91383. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Szabályozószerkezet hőtárolóval bíró gőzkazántelepekhez. Dr. Kiesselbach Kelemen mérnök Bonn. A bejelentés napja 1925. évi április hó 8-ika. Ismeretes gőzkazán telepeknek olykép való szabályozása, hogy annak táplálását a kazán gőzszükségletétől tesszük függővé. Ismeretes azonkívül és régen használatban 5 is van, hogy a táplálást a gőznyomás nagyságától tesszük függővé. Mindkétféle szabályozási módnak lényeges hibái vannak. Ha a gőzfogyasztás szerint szabályozunk, úgy a következő helyzet állhat elő: egy 10 nagy gőzszükségleti időszakasznak végén a nyomás erősen csökken. Ha már most kicsi a gőzszükséglet, a táplálás növeltetik és azáltal a nyomás emelkedése mcggátoltatik. Beállhat tehát az a helyzet, hogy 15 a nyomás egyáltalán nem éri el újra normális nagyságát. Ha ellenben gőznyomás szerint szabályozunk, egy más hiba áll elő. T. i. ha egy nagy gőzszükségleti időszakasz végén 20 a gőznyomás erősen csökkent, a táplálás akkor is megszakítva marad, ha a gőzszükséglet tökéletesen megszűnik. Csak akkor áll be a normális táplálás, ha a gőznyomás eléri normális magasságát. Az idő, 25 mely addig eltelik, célszerűbben a táplálási tér, vagy a hozzákapcsolódó tároló megtöltésére lett volna felhasználható. Miután ez ' nem történt meg, a szabályozás túlkésőn történik és a tápláló-, ill. tároló-30 tér nem használtatik ki idejekorán és eléggé. A találmány mindkét szabályozási módot egyesíti magában. A rajz az új szabályozószerkezet példa-85 képeni kiviteli alakjait hosszmetszetben, vázlatosan mutatja. Egy elemnek, pl. a (B) karnak (1. ábra) helyzete a kazánban lévő gőznyomás nagyságától tétetik függővé, úgyhogy az egyik 40 (b, g) helyzet a megengedett legnagyobb, a másik (b, h) helyzet a megengedett legalacsonyabb gőznyomásnak felel meg. A (B) emelőtől két mozgást vezetünk le. Az egyik (i) elzárószervet működtet, mely az (m) rés nyitásánál a táplálószerke letet 45 hozza működésbe, zárásnál pedig kikapcsolja. A (B) emelőtől továbbá egy másik mozgás is vezettetik le, melynek a (t) játszóköz révén bizonyos holt járása van. A működési mód a következő: 50 Ha a gőznyomás emelkedik, az (m) csatornát az (i) szerv kinyitja. Mihelyt a teljes nyitás eléretik és a (t) holtjárás megtétetett, a (k) szerv is együtt mozog a(B) emelővel. Ha most egy bizonyos ponton 55 a gőznyomás megáll, az (i) és (k) tolattyűk megállnak és ha erre a gőznyomás csökken, az (i) tolattyú rögtön bezáródik. Ez a (k) tolattyú előzetes, együttes elmozgása nélkül nem következett volna be. Világos, 60 hogy ezen elrendezésnél az (m) rés a gőznyomás nagyságától függetlenül szabályoztatik és hogy a szabályozás csakis a gőznyomás változásának értelmétől függ. A 2. ábra szerint a (k) szerv olykép 65 van kiképezve, hogy nemcsak az (m) nyílással bír, mely az (i) tolattyúval zárható, hanem egy másik (m) csatornát is befolyásolhat, mely éppúgy, mint az (m) csatorna, a táplálószerkezet működésbe- 70 hozatalára szolgál. Ebből következik, hogy a (k) szerv a (t) holt járás befejezése [után a szabályozást a gőznyomástól függően végzi, míg az (i) szerv mint előbb a szabályozást a gőznyomás irányváltozásától 75 teszi függővé. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a kazántáplálás szabályozására szolgáló szerkezet, mely a gőzfogyasztásnak megfelelően, de a gőznyomás mindenkori nagyságától 80
