91380. lajstromszámú szabadalom • Egyhorgonys áramátalakító, mellékáramkörű gerjesztéssel

— 2 — (F) mező azonban az áramátalakító üres járási mezejének részösszetevőjét szolgál­latja, ennélfogva az áramátalakító üres já­rási mezejét a szekunder egyenáramú hor-5 $»nymező is támogatja. Ez a hatás primer úton csak kapacitási áramfelvétel által egyenlíthető ki ismét (hasonlóan, mint túl­gerjesztett szinkronmótornál). Ha az áram irányát az (F) tekercsben megfordítanék, 10 (az tehát az átváltó sarktekercs polaritásá­nak felelne meg), akkor a szekunder mező egyik részösszetevője az üresjárási for­gató mezőt gyöngíteni törekedne és primer oldalon indukciós áramfelvételt okozna. 15 Ezen magyarázatok szerint az (F) ha­rántirányú gerjesztés növekedésének a sze­kunder egyenáramú feszültség csökkenése felel meg és pedig a szekunder feszültség koszinusztörvény szerint csökken, ha az 20 (F) tekercs gerjesztése szinusztörvény sze­rint növekedik. Ez természetesen pontosan csupán az összes veszteségek elhanyago­lása és szinuszalakú gerjesztési mezők je­lenléte esetén érvényes. A tényleges hely-25 zet ennélfogva a megadott viszonyokat csak nagyjában közelíti meg, a szekunder fe­szültségszabályozás azonban mindenesetre lehetséges. 3., 4. és 5. ábrákban különböző kapcso-30 lási lehetőségek vannak feltüntetve. A 3. ábrában például a második (H) gerjesztő tekercsen a munkaáram vagy ennek egy része folyik át, amelynek nagysága a pár­huzamosan kapcsolt, szabályozható (P) el-35 lenállás segélyével beállítható. Ez a kap­csolás a terheléssel többé vagy kevésbbé csökkenő szekunder feszültségkarakterisz­tikagörbét ad, amint az bizonyos célokra (ívfény segélyével való hegesztés, ívlámpák 40 táplálása számára) nagyon kívánatos. A 4. ábrában feltüntetett elrendezésnél a második (F) tekercs (R) szabályozó el­lenálláson át az áramátalakító szekunder keféihez mellékáramkörbe van kapcsolva 45 és változó szekunder terhelés mellett is állandó feszültségre való tetszőleges be­állítást enged meg. Az 5. ábra az előzőkben ismertetett két kapcsolás kombinációja és pedig az (R) 50 ellenállás segélyével ismét a feszültséget állítjuk be, a párhuzamosan kapcsolt (P) ellenállás útján pedig a karakterisztikát változtatjuk. Ez utóbbi a most kompound­tekercs gyanánt ható (H) tekercsben ke-55 ringő áram iránya szerint a terheléssel le­felé lejtő vagy felfelé emelkedő lehet. Az (F) és (H) tekercsek gerjesztésének összege a szekunder egyenáramú horgonymezőt akkor is támogatja, ha a (H) tekercs maga a terheléssel emelkedő feszültségkarakte- 60 risztikagörbe elérése végett az (F) tekercs ellen hat. A 6. áhra a két gerjesztő mező elrende­zését olyan kétsarkos áramátalakítónál szemlélteti, amelynek egy horgonya és át- 65 váltó sarkai vannak. A mellékáramkörű (E) gerjesztő terkercs osztatlan tekercs gyanánt, a második (F) gierjesztő tekercs pedig megosztott tekercs alakjában van ki­képezve és pedig oly módon, hogy az áram- 70 átalakító (W) átváltó sarkait nem veszi körül. A mágneses sarkok és áramirányok az áramátalakító horgonyának a nyíllal jelzett forgásiránya számára a szokásos mó­don vannak megjelölve. Kisméretű kivi- 75 teli alakoknál mindkét tekercs osztatlan tekercset képez. A találmány lényege nem változik, ha a második gerjesztő tekercs tengelyét kis szöggel elfordítjuk, úgyhogy az az első te- 80 keres tengelyére villamosan nem áll pon­tosan merőlegesen, minthogy ez esetben is a szekunder egyenáramú horgonymező tá­mogatása és kapacitási primer áramfelvé­tel következik be. 85 Egyszerűség kedvéért mindenik ábrában csupán kétsarkú és háromfázisú áramát­alakító horgonyt tüntettünk fel. A talál­mány tárgya azonban tetszőleges sark- és fázisszám esetén, valamint egyfázisú egy--90 horgonyos áramátalakítónál is alkalmaz­ható. Szabadalmi igények: 1. Egyhorgonyos áramátalakító mellék­áramkörű gerjesztéssel, jellemezve az- 95 által, hogy a szekunder feszültség sza­bályozása céljából egy vagy több ki­egészítő mezőtekercs van elrendezve, amelyek a maguk összeségében a sze­kunder egyenáramú horgonymezőt tá- 100 mogatják. 2. Az 1. igénypontban védett egyhorgonyos áramátalakító kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kiegészítő mezőteker­csen a szekunder munkaáram vagy an- 105 nak egy része folyik keresztül. 3. Az 1. igénypontban védett egyhorgonyos áramátalakító kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kiegészítő mezőtekercs gerjesztése szabályozó ellenálláson át az no áramátalakító szekunder keféitől törté­nik. 4. Az 1. igénypontban védett egyhorgonyos áramátalakító kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy két kiegészítő mezőtekercs 115 van elrendezve, amelyek közül az egyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom