91361. lajstromszámú szabadalom • Gyenge árammal műkötetett erős áramú kapcsoló

Megjelent 1930 . évi junius hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LÉTRÁS 91361. SZÁM. — "Vll/g. OSZTÁLY. Gyenge árammal működtetett erős áramú kapcsoló. Commaiiclitaire Vennootschap Frogrer's Electriciteits Maatschappij Awihem. A bejelentés napja 1924. évi december hó 3-ika. Hollandiai elsőbbsége 1924. évi január hó 19-ike. A jelen találmány főleg lámpák, moto­rok és más elektromos fogyasztókészülékek be- és kikapcsolására szolgáló, gyenge árammal távolból működteteti erősáramú 5 kapcsolóra vonatkozik és a találmány célja fokozott biztonság elérése és az életveszély elkerülése a kapcsoló használata közben. A gyengeáram útján távolból működte­tett kapcsolók célja tudvalevőleg az, hogy 10 az említett veszélyeket a lakóházakban is kiküszöböljék. Az itt alkalmazott kapcsolókat ugyanis laikusok kezelik, kik nem ismerik azokat a veszélyeket, melyeket a kapcsoló (vilá-15 gítási kapcsoló) feszültség alatt álló részei­ben rejlenek, főleg akkor, ha a kapcsoló fogantyúja eltörött, vagy egészen el van távolítva. Ez a veszély fokozottabb mér­tékben áll fenn gyermekek számára, ház-20 tartásokban, a fürdőszobában és más ned­ves helyiségben, pl. pincékben stb. Ezeknek a hátrányoknak kiküszöbölését célozza a jelen találmány, melynek jel­lemzője a gyakorlatban bevált íorgókap-25 csoló alkalmazásában és ezen kapcsolónak veszélytelen gyengeárammal, távolból való működtetésében van. A találmány szerinti kapcsoló a fent ismertetett előnyön kívül még az egyszerű 30 szerelés előnyét is nyújtja, főleg azon eset­ben, ha lámpákat különböző állásokból kell kiszolgálni, vagy ha a kapcsoló, gyári üzemekben, vészkapcsoló gyanánt, transz­missziók, hajtómotorok stb. kikapcsolására 35 szolgál. A jelen találmány lényege az, hogy szo­kásos szerkezetű forgókapcsolók, gyenge­árammal működtetett elektromágnes útján, távolból működtetnek, ahol is a be- és kikapcsolás az elektromágnes fegyverzeté- 40 nek forgatásával történik. A találmány további jellemzője abban van, hogy a mágneses vonóerő vezérlése céljából, különösen a jellemzett fajtájú kapcsolóknál, a mágneses ellenállás csők- 45 kentésének ismert elvét hasznosítjuk, amennyiben a fegyverzet és a mágnesek közötti légrés minimumra csökkentjük. A találmány erre a célra a szárnyalakú nyúlványoknak a pólussarukon és a fegy- 50 verzeten való elrendezését, vagy pedig a fegyverzetnek T-alakú kiképzését java­solja. Az elérni szándékolt, nagvobbfokú biz­tonság elérésére az ezen önállóan ható 55 kapcsolót alkotó két részt, még pedig az elektromágnest és a forgókapcsolót, két egymástól elektromosan elszigetelt térben rendezzük el és ezeket összeépítjük. A találmány szerint a fegyverzet, a kap- 60 csolóhalás befejezése után, a működésre kész helyzetbe kényszermozgásúlag azál­tal vezettetik vissza, hogy a gyengeáramú működtetés megszűnése, tehát a kapcsolási folyamat befejezése után, ellentétes forgási 65 irányban visszafelé mozgattatik, vagy visz­szaesik. Emellett megjegyzendő, hogy a gyenge­áram (kiszolgálási áram) csak addig ma­rad bekapcsolva, míg kapcsolóhatás léte- 70 sül. A készülék tehát szintén áramlökések­kel működik. A kapcsoló a szokásos módon csak egy­irányban foroghat és az áramlökés meg­szűnése után abban a helyzetben marad 75 meg, melyet az áramlökés pillanatában el­foglalt. A mellékelt rajz a találmány tárgyának

Next

/
Oldalképek
Tartalom