91357. lajstromszámú szabadalom • Kondenzvíz-levezető

— 2 — eredeti helyzetébe s az (m) rés és az (r) oldalnyílás elzáratnak. Az (f) cső szája ekkor újból a gőztérben van, de a gőz az (m) nyílás zárása és a (q) rúd alsó és 5 felső labirinttömítése folytán nem tud kilépni; a (g) tengely az (e) üst falában (t) labirinttömítéssel van felszerelve.. A gőztömítés tehát megbízibató és kopásnak nincs alávetve. 10 Az (e) tartály fenekén összegyűlő kis kondenzvízmennyiség, mely a tartályba lépett gőznek kondenzálódásából származik, a (d) billenőtartály vissmbillenósekor a reászerelt (h) meregető révén ki-15 merít te tik és az (u) vályún át a billenő' tartály belsejébe vezettetik. Az (e) tartályt (v) hőszigeteléssel vehetjük körül. Minthogy a készülék mindig egyforma 20 mennyiségű kondenzvizet igényel egyegy lebillenéshez, e körülményt a víz mérésére használhatjuk fel. E célból a (q) rudat (w) emelő révén az (x') számolómű működtetésére használjuk fel. 25 A zavartalan működés előfeltétele, hogy a működésbehelyezés előtt az (e) üst az (x') nyílás révén teljesen vízmentesíttessék. A 4—6. ábrabeli példánál a billenőtar-30 tály golyóalakú, forgástengelye pedig a tartályon kívül van elrendezve. A gőzvízelegy az (al) bevezető csövön, (hl) választón és (cl) szitán átlép a tartályba. A (dl) billenőtartály golyóalakú 35 s (gl) forgástengelyek a tartály szélén van elrendezve, mimellett a kiegyensúlyozásra szolgáló (Z) ellensúly az üstön kívül, a (ql) labirintrúdon van elrendezve (6. ábra). 40 A billenőtartály másalakú is lehet s a forgástengelyt is lehet másutt alkalmazni. A 7—9. ábrabeli példa oly elrendezésű, hogy a billenőtengely furata és a kivezetőtérbe nyíló szelep állandóan a bil-45 lenőtartály vízszintje alatt maradnak. úgyhogy a kivezetőnyílások állandóan vízzár alatt vannak. Hogy az (A) billeinőtartály űrtartalmát lehetőleg teljesen lehessen kihasználni, 50 fenekében mélyített (c2) csatorna van kiképezve s ebbe nyúlik be a (d2) cső. Az (f2) kivezetőteret a (b2) szelep zárja. Az (A) billenötartályha jutott víz súlya végül a tartályt az üreges (a2) tengely 55 körül elbillenti, mikor is a tartály tartalma a (d2) csövön és a tengelyen keresztül kiürül. Mielőtt a víz szintje a (d2) cső végéig sülyedne, a billenőtartály viszszabillen s a benne lévő kis vízmennyiség, valamint az (e2) meregetőből becsurgó 60 víz a (c2) vályúban gyűlik össze, úgyhogy magasabban áll, mint a tengely (a3) furata. A víz mérésére szolgáló számolómű a szerkezet tetején van elrendezve s a labi- 65 rinttömítésű (g2) rúd által működtetett (g3) kar által vezéreltetik. Az (e) tartályon belül elrendezett (hl) rúgó a (g2) rudat a tartály lebillenósekoir lefelé húzza. A billenőtartály visszabillenésie- 70 kor a (g2) rudat újból felszorítja s ezáltal a számolóművet működteti. A működés érzékennyé tételére a billenőtartály (i', k') golyós csapágyakban van ágyazva. A meregető felül le van fedve, nehogy vissza- 75 billenéskor a víz kiloccsanjon belőle. A meregetőbe az oldalfalak (1) nyílásain át léphet be a víz. Ezen kiképezésnek az az előnye, hogy a gőznyomástól és az ellennyomástól füg- 80 getlenül működik és hogy a szelep hirtelen záratik és nyittatik anélkül, hogy középső helyzetekben állhatna meg. E mellett a szelep nagy keresztmetszetű lehet, mert megemelése csak akkor 85 kezdődik, amikor a billenőtartály már fordulatának háromnegyedrészét megtette, tehát teljes tehetetlenségével hat a szelepre. A 10. ábrabeli kiviteli alaknál arról 90 gondoskodtunk, hogy a vízlevezetésre szolgáló szervek ne jussanak érintkezésbe a gőztömítő szervekkel. E célból a kibocsátó térből a kondonzvíz a (q3) la.birint« rúd megemelésekor e rúd tokjának (v) 95 furatain keresztül juthat a rúd (r4) furatának (r5) nyílásaiba. A kondenzvíz tehát e furatokon és nyílásokon lép az elvezető' csőbe, anélkül, hogy a tömítésre szolgáló részekkel érintkezésbe juthatnak. 100 A labirintrúd tokja két szembenálló (v') nyílással van ellátva, úgyhogy radiá lis egyoldalii nyomás nem lép fel. A tok nak ezen nyílások fölötti (z2) része a labirintrudat a kiürítés közben az áramló 105 kondenzvíz okozta kimarásokkal szemben védi, mert az áramló víz ilyen kiképzés mellett a (v) nyílásokon át közvetlenül az (r5) nyílásokba lép, anélkül, hogy a rúd egyéb részéhez jutna. 110 A 11. és 12. ábrabeli kiviteli példánál a. kibocsátónyílásokat vezérlő zárószervelí esak forgó mozgást végeznek. Ezen alak nagy üzembiztonsága és tö niören képezhető ki, úgyhogy egyenletes 115 hőmérsékű és egyenletes tágulások lépnek • benne fel. E mellett az elzárás ilyen módja nem fejt ki oldalirányú nyomaté-