91357. lajstromszámú szabadalom • Kondenzvíz-levezető

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI j^ggK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91357. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Kondenzviz-levezető. Eisenlbeiss Emil mérnök Kehi si/Rh. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 23-ika. A billenőtartállyal bíró kondenzvízlevezetőknél a működő részeknek a külléggel szemben való tömítése nehézségekbe ütközik s aránylag rövid idő mul-5 tán tökéletlenné válik, úgyhogy a levezető tökéletlenül működik. A találmány e hátrányt azáltal küszöböli ki, hogy a billenőedényt nyílt tartály alakjában egy zárt, helytálló tar-10 tányban rendezi el. A bevezetőcső szája előtt elosztó szitát rendezünk el, hogy a gőzvíz lökésmentesen lépjen a billenőedénybe. Ez utóbbi meregetővel van ellátva, mely a helyt-15 álló tartályban összegyűlő kondenzvizet a billenőtartályba meríti. A billenőtartály mozgásának egy regisztráló készülékre való átvitele révén a kondenzvíz mennyiségét mérhetjük és 20 feljegyezhetjük. A találmány tárgyának egy példája 1. ábrában függélyes metszetben, 2. ábrában vízszintes metszetben, 3. ábrában pedig a levezetőn keresztül 25 haladó függélyes metszetben van feltüntetve. A 4—6. ábrák és a 7—9. ábrák hasonló metszetekben tüntetnek fel két további foganatosítási példát, míg a 80 10—12. ábrák a levezető változatait ábrázolják. A víz és gőz elegye (1. ábra) az (a) csövön át lép a készülékbe s a száján durva (c) szitával ellátott (b) választón 85 keresztül áramlik a (d) billenőtartályba, melyben a víz gyűl össze, míg a gőz az (e) tartály egyéb terét tölti ki. A (c) szita akkorára van méretezve, hogy a gőzvíz sebessége a belépéskor anynyira csökkentessék, hogy az elegy ne 40 lépjen sugáralakban a lökészserűen a (d) billenőtartályba. A részben üreges és az (f) csövön át a billenőtartály belsejével közlekedő (g) tengelyre ékelt (d) billenőtartály üres ál- 45 lapotban az 1. ábrabeli helyzetet foglalja el. Ha a (d) billenőtartályt a kondenzvíz megtölti, a súlypont balról jobbra tolódik el, míg végül a tartály átbillen s (h) végével az (e) üst fenekére kerül, hogy a 50 kondenzvíz a (d) tartály lebillenésekor ne folyhasson ki az (e) üstbe, a (d) tartály felül (i) fedéllel van lefedve. A (g) tengely (k) furata egyrészt az (f) csővel közlekedik, másrészt (m) oldalrésbe nyí- 55 lik, mely a tartály lebillenése után az (0) levezetőtér (n) csatornájával kerül szembe, úgyhogy a kondenzvíz ekkor kiszorulhat az (o) levezetőbe. A (g) tengelyen ülő (p) emelő a billenéskor a (q) labirintrudat 60 feltolja. Ez által a részben üreges (q) rúd (r) oldalnyílása az (o) térrel jut kapcsolatba, úgyhogy a kondenzvíz az (r) nyíláson át az (o) térből az (s) elvezető" csőbe léphet ki, amit az üstben uralkodó 65 gőznyomás elősegít. Az (a) bevezetőcsőben elrendezett (x) szelepet a billenőtartály az (y) emelőkar révén működteti. Ezen szelep a bevezetést azonban csak fojtja, úgyhogy a víznek az 70 (s) csövön át való elvezetése közben a tartályba csak megszabott és ellenőrizhető mennyiségű gŐzvízelegy léphet be. A billenőtartály lebillenése után, mielőtt benne a kondenzvíz szintje az (f) 75 cső szája alá süllyedt volna, a súlypont a víz kiszorulása folytán újból balra tolódik el, úgyhogy a tartály visszabilleij