91345. lajstromszámú szabadalom • Számoló készülék egy pénznemben kifejezett összegnek egy másik pénznembe való átszámítására

Megjelent 193Q. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLY! SagSS, SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91345. SZÁM. — VII/c. OSZTÁLY. Számoló készülék egy pénznemben kifejezett összegnek egy másik pénznembe való átszámítására. Bergrer Pál mérnök Budapest. A bejelentés napja 1925. évi november hó 7-ike. A találmány egyszerűen kezelhető és olcsón előállítható készülék, mellyel egy pénznemben kifejezett összegnek — pl. papírkoronának — egy hozzá állandó vi-5 szonylatban álló másik pénznembe — pl. pengőbe való átszámítását egyszerűen, gyorsan és megbízhatóan eszközölhetjük. A találmány szerinti készülék az ezen átszámításhoz szükséges szorzási vagy osz-10 tási művelet elvégzését megtakaríthatja éfe hogy az átszámított értékhez jussunk, csak egyes részösszegek összeadására van szükség, mely művelet amellett, hogy természeténél fogva is egyszerűbb a szorzási, 15 illetve osztási műveleteknél, még könynyen fejben is elvégezhető. Lényegéiben a találmány szerinti készülék egy közös alapon elmozgathatóan elrendezett tolókából áll, melyeken a két 20 pénznem összetartozó értékei egymástól állandó távolságban fel vannak tüntetve és melyek két, az alapon elrendezett egymástól ezen távolságra fekvő helytálló mutató (vonal vagy hasíték) között moz-25 gattatnak el, úgyhogy az átszámítandó összegnek az egyik mutatónál beállított értékéhez a másik mutatónál az átszámított érték leolvasható. A találmány szerinti készülék a csatolt 30 rajzon egy példaképpeni — koronáról pengőre való átszámításra szolgáló — foganatosítási alakjában van bemutatva. Az 1. ábra a készülék nézete. A 2. ábra annak az 1. ábra A—B vonala 35 szerint vett metszete. A 3. ábra a tolóka nézete. A kartonból vagy valamely más tetszés szerinti, lemezszerű anyagból készült (e) közös alapon az (f) tolókák vannak párhuzamosan elmozgathatóan elrendezve. 40 A tolókákon a két pénznem összetartozó értékei egymástól állandó távolságban fel vannak írva. Célszerű fentről lefelé haladó irányban az értékeket növekedően elrendezni, természetesen az ellenkező el- 45 rendezés is elképzelhető, sőt lehet — elvben legalább — az átszámítandó értékeket egész rendszertelenül is a tolókán elrendezni, fontos csak az, hogy két összetartozó értéknek egymástól való távolsága 50 [a rajzon bemutatott példánál egyenlő az (a—b) és (c—d) vonalak közötti távolsággal] állandó legyen. Az (e) alapon az (a, b) és (c, d) vonalban két helytálló mutató (vonal vagy hasi- 55 ték) van elrendezve, melyeknek egymástól való távolsága egyezik a tolókán felírt öszszetartözó értékek távolságával. A feltüntetett foganatosítási példánál az (a, b) és (c, d) vonalak mentén (g, gl) hasítékok 60 vannak kiképezve, melyekben az (f) tolókák elmozgathatok. Az átszámítandó összegnek a felső (g) hasítéknáll való beállítása mellett az alsó (gl) hasítéknál az átszámított érték leolvasható. 65 A tolókák számát az átszámítandó öszszeg helyértékeinek számával egyenlőnek választjuk. Minden helyértéknek egy külön tolóka felel meg. A feltüntetett példánál —• koronának pengőre való átszámí- 70 fására — a tizes és egyes helyértékeket célszerűen elhagyjuk, az átszámított értékek utolsó számjegyén a szokásos korrektúrákat alkalmazzuk, amelyek a százas helyértékű tolóikáu a feltüntetett garas- 75 értékekben már tekintetbe is Vannak véve. Az 1. ábra mutatja, mi képen történik pl.