91301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás len, kender és más rostanyagok gyors kiáztatására
Megjelent 193Q. évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91301. SZÁM. — XIYa/1. OSZTÁLY. Eljárás len, kender és más rostanyagok nyers kiáztatására. Dr. Austerweil Géza és Peufaillit Lajos vegyészek Boulogfiie sur Seine. A bejelentés napja 1926. évi julius hó 7-ike. Franciaországi elsőbbsége 1924. évi julius hó 7-ike. A len., kender, ramie, csalán stb. hoszszú és igen szilárd rostokkal bírnak, mely rostokat a „kiáztatás"-nak nevezett eljárás segélyével lehet a növényekből sza-5 bad állapotban kiválasztani. Ezen eljárás foganatosítása előtt az említett rostos növényeket a földből kirántják, vagy lekaszálják és a leveleket, valamint a magvakat a növény szálas részeitől elválaszt-10 jáik. A visszamaradó szálas növényrészeket, kévékbe kötve, álló vagy folyó vízben áztatják; ez a tulajdonképpeni „kiáztatás". A kévéket néhány napig, sőt gyakran néhány hétig is a vízben hagy-15 jak: ezen idő alatt az erjedésnek bizonyos neme megy végbe, mely átalakítja azt az anyagot, mely a rostokat a szalmához rögzíti. (Pektinek és ezek származékai.) Ezen eljárás befejeztével a kévéket a víz-20 bői kiveszik, a vizet lecsurgatják és a kévék'ben, szárítás után, néhány mechanikai művelet (törés, tilolás) segélyével a rostokat a fás anyagoktól elválasztják. Az ekként kitermelt rostok a fonógyárba 25 kerülve a kereskedelmi forgalom tárgyai. Ezen, kissé elavult eljárás nagyszámú hátrányt mutat. Nevezetesen a fonható rostokban való hozadék meglehetősen kicsiny, továbbá az említett erjedés, mely-80 nek termékei savanyú vegyhatásúak, a rostokat gyöngítik s így azok értékét csökkentik, a kiáztatás mérve igen nagy mértékből függ a külső hőmérséklettől és az időjárástól, végül pedig a nyersanyag 35 hátrányos módon túl hosszú ideig marad mozdulatlan állapotban. Ennélfogva kívánatosnak mutatkozott a szóbanforgó rostanyagok szálainak vegyi eljárások segélyével való kezelése, melyek gyors kiáztatást tesznek lehetővé és egyöntetű io végterméket szolgáltatnak. Ezen cél elérésére javaslatba hozták már a rosttartalmú növényi anyagoknak forró, savanyú, vagy lúgos vegyhatású vízzel való kezelését, továbbá az erjedésnek ^45 tisztatenyészetű mikrobák segélyével való keresztülvitelét, de ezen eljárások egyike sem szolgáltatott kielégítő eredményeket. Továbbá megkísérelték már a rostanyagot tartalmazó növényeknek csekélymeny- 50 nyiségű petróleumot és szappant tartalmazó, forró víz segélyével való kiáztatását. Ezen eljárás a korábbi eljárásokkal szemben haladást jelentett ugyan, amenynyiben a rostokban valamivel jobb hoza- 55 dékot szolgáltatott és eredményesen kerülte el a rostok minőségbeli csökkenését, de túlhosszú fűtési idő (kb. 8 óra) és az átható petróleumszag, mely a kiáztatott rostanyagban megmaradt, végül pedig a 60 rostoknak az eljárás befejezte után mutatkozó sötét színe meggátolta ezen el- . járásnak nagyobbmérvű elterjedését. Ezenkívül a petróleumtartalmú szennyvizek az ily eljárással dolgozó gyárak 65 környezetére is igen kellemetlen hatással vannak. A találmány szerinti eljárás már most mindezen hátrányokat lényegében véve azzal küszöböli ki, hogy a kiáztatás cél- 70 jaira a petróleumot nagymolekulájú alkohollal helyettesítjük. Ilyenek pl. a hidrogenizált ciklikus alkoholok, mint amilyen pl. a ciklöhexanol, a metilciklohexanol. a terpineol, sőt pl. a nem hidrogeni- 75 zált alkoholok is, mint amilyenek a benzilalkohol ós ennek homologjai. Az eljárás foganatosításánál akként járunk el, hogy
