91301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás len, kender és más rostanyagok gyors kiáztatására

Megjelent 193Q. évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91301. SZÁM. — XIYa/1. OSZTÁLY. Eljárás len, kender és más rostanyagok nyers kiáztatására. Dr. Austerweil Géza és Peufaillit Lajos vegyészek Boulogfiie sur Seine. A bejelentés napja 1926. évi julius hó 7-ike. Franciaországi elsőbbsége 1924. évi julius hó 7-ike. A len., kender, ramie, csalán stb. hosz­szú és igen szilárd rostokkal bírnak, mely rostokat a „kiáztatás"-nak nevezett el­járás segélyével lehet a növényekből sza-5 bad állapotban kiválasztani. Ezen eljárás foganatosítása előtt az említett rostos növényeket a földből kirántják, vagy le­kaszálják és a leveleket, valamint a mag­vakat a növény szálas részeitől elválaszt-10 jáik. A visszamaradó szálas növényrésze­ket, kévékbe kötve, álló vagy folyó víz­ben áztatják; ez a tulajdonképpeni „ki­áztatás". A kévéket néhány napig, sőt gyakran néhány hétig is a vízben hagy-15 jak: ezen idő alatt az erjedésnek bizonyos neme megy végbe, mely átalakítja azt az anyagot, mely a rostokat a szalmához rögzíti. (Pektinek és ezek származékai.) Ezen eljárás befejeztével a kévéket a víz-20 bői kiveszik, a vizet lecsurgatják és a kévék'ben, szárítás után, néhány mecha­nikai művelet (törés, tilolás) segélyével a rostokat a fás anyagoktól elválasztják. Az ekként kitermelt rostok a fonógyárba 25 kerülve a kereskedelmi forgalom tárgyai. Ezen, kissé elavult eljárás nagyszámú hátrányt mutat. Nevezetesen a fonható rostokban való hozadék meglehetősen ki­csiny, továbbá az említett erjedés, mely-80 nek termékei savanyú vegyhatásúak, a rostokat gyöngítik s így azok értékét csökkentik, a kiáztatás mérve igen nagy mértékből függ a külső hőmérséklettől és az időjárástól, végül pedig a nyersanyag 35 hátrányos módon túl hosszú ideig marad mozdulatlan állapotban. Ennélfogva kí­vánatosnak mutatkozott a szóbanforgó rostanyagok szálainak vegyi eljárások se­gélyével való kezelése, melyek gyors ki­áztatást tesznek lehetővé és egyöntetű io végterméket szolgáltatnak. Ezen cél elérésére javaslatba hozták már a rosttartalmú növényi anyagoknak forró, savanyú, vagy lúgos vegyhatású vízzel való kezelését, továbbá az erjedésnek ^45 tisztatenyészetű mikrobák segélyével való keresztülvitelét, de ezen eljárások egyike sem szolgáltatott kielégítő eredményeket. Továbbá megkísérelték már a rostanya­got tartalmazó növényeknek csekélymeny- 50 nyiségű petróleumot és szappant tartal­mazó, forró víz segélyével való kiáztatá­sát. Ezen eljárás a korábbi eljárásokkal szemben haladást jelentett ugyan, ameny­nyiben a rostokban valamivel jobb hoza- 55 dékot szolgáltatott és eredményesen ke­rülte el a rostok minőségbeli csökkenését, de túlhosszú fűtési idő (kb. 8 óra) és az átható petróleumszag, mely a kiáztatott rostanyagban megmaradt, végül pedig a 60 rostoknak az eljárás befejezte után mu­tatkozó sötét színe meggátolta ezen el- . járásnak nagyobbmérvű elterjedését. Ezenkívül a petróleumtartalmú szenny­vizek az ily eljárással dolgozó gyárak 65 környezetére is igen kellemetlen hatással vannak. A találmány szerinti eljárás már most mindezen hátrányokat lényegében véve azzal küszöböli ki, hogy a kiáztatás cél- 70 jaira a petróleumot nagymolekulájú alko­hollal helyettesítjük. Ilyenek pl. a hid­rogenizált ciklikus alkoholok, mint ami­lyen pl. a ciklöhexanol, a metilciklohexa­nol. a terpineol, sőt pl. a nem hidrogeni- 75 zált alkoholok is, mint amilyenek a ben­zilalkohol ós ennek homologjai. Az eljárás foganatosításánál akként járunk el, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom