91297. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pupinizált vezetékekben az induktív zavarok megszüntetésére

A feszültségkülönbséget magában az (a, b) kettős vezetékben ezen különbség ki­számításával kapjuk: VA — VB = Ve | t^_1/ 2 LCa p* "T+l/2 LC1) P »] Látható, hogy a kettős vezetékben indu-5 kált (VA - VB) feszültség eszerint általá­ban, dacára annak, hogy a (VE ) mindkét érre vonatkozólag ugyanaz, véges értékű, mely érték annál nagyobb, minél inkább eltér a (Ca ) és (Cb )-től. Csak azon esetben. 10 ha Ca = Cb -vel (2.) tűnik el a zavar. A gyártásnál fellépő véletlenségek foly­tán általában nincs teljesítve az (1) és a 15 (2) feltétel, úgyhogy mindkét fajtájú in­dukciózavarok fellépnek egymás mellett. Az (1) feltételt már most három további kondenzátorral, melyeket az említett né­gyes négy ere közé iktatunk be, ki tud-20 jnk elégíteni. A jelen találmány a mellék­beszéd és az erősáramú indukció egyidejű csökkentését célozza. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy két cséve közt fekvő valamennyi kábeldarabon belül tel-25 jesíteni kell úgy az (1), mint a (2) feltételt. Ezen, a találmány szerint előírt sor­rend be kell hogy tartassék, mert külön­ben az (a) ós (b) erek felcserélésével a mel­lékbeszéd kiegyenlítését ismét megsemmi-30 sítenők, ami a fenti (1) és (2) feltételekből levezethető. A leírt mód ezért azzal az előnnyel jár, hogy a mellékbeszéd kiegyen­lítésének jóságát az erősáramú indukció megszüntetése nem befolyásolja, másrészt 35 ez a mód egyszerűen lehetővé teszi annak a kábel szerelésével való egybekötését. Ez a kombinált eljárás továbbá azzal a tete­mes előnnyel jár, hogy a csévék közti da­rabon belül a keresztezést egy és ugyan-40 azon négyesben lehet végezni, úgyhogy a kábel számlálási módja változatlanul ma­rad, ami, főleg egy hibássá lett gyártási hosszúság későbbi kicserélése alkalmával, igen lényeges előny. Természetesen lehet 45 ezt az eljárást megfelelően a négyes be­szédkörökre is alkalmazni, amikor is a je­len kiviteleknél az (a) ér helyébe egysze­rűen az (I) törzs, a (b) ér helyébe pedig a (II) törzs lép. 50 Elméleti megfontolások már most azt eredményezték, hogy a részkapacitások és a földkapacitások közt bonyolult, nem li­neáris összefüggés áll fenn, mely azt okozza, hogy a kapacitáskülönbségeknek két különböző hosszúságon mért értékei az 55 összekapcsoláskor általában nem összege­ződnek. További vizsgálatok már most azt ered­ményezték, hogy különbséget kell tenni a valóságos íöldkapacitáskülönbségek közt, 60 melyekben a részkapacitások befolyása is bennfoglaltatik és melyeket az alábbiak­ban A-val fogunk jelölni és az alábbiaké ban ó-val jelölt rész-földkapacitáskülönb­ségek közt, és hogy elegendő a keresztezés- 65 sel a (5 értékeket lehetőleg kicsinnyé tenni, míg a mellékbeszédkiegyenlítésekor a meg, maradó földkapacitáskülönbségek egysze­rűen eltűnnek. A találmány különösen előnyös eljárásra 70 vonatkozik a részföldkapacitások és a3 ezek közti részkapacitások szükséges egyenlőségének létrehozására, mely eljá­rás az önmagukban véve ismert keresztező és kondenzátoros kiegyenlítő eljárások kii- 75 Iönleges kombinációját használja fel. A ta­lálmány értelmében mindenekelőtt úgy cseréljük fel az ereket, hogy a részföld­kapacitáskülönbségek, melyek — mint fent említettük — megkülönböztetendők a való- 8( ságos földkapacitáskülönbségektől, ki­egyenlítődjenek, mire a mellékbeszédnek pótkondenzátorokkal való kiegyenlítését végezzük. Ezen utóbbi kiegyenlítéskor az­után egyidejűleg a valóságos földkapaci- 8; tások még meglevő különbségei is meg­szűnnek. Az alábbiakban a találmányt a mellé­kelt rajz ábrái alapján fogjuk ismertetni, A 3. ábrán (1—2) jelöli egy négyesveze- 91 ték egyik és (3—4) annak másik törzsveze­tékét, míg (x, y) és (w) a részkapacitáso­kat jelzik a vezetékerek és a föld közt. Ha pl. az (1—2) törzsvezeték földkapacitásai­nak különbségét a 4. ábrán látható kap- 9 csolásban meghatározzuk, akkor megkap­juk azt a mennyiséget, mely az (1—2) ket­tős vezetékben a szomszédos erősáramú vezetékek által létesített indukció erőssé­gével arányos. Nevezzük ezt Ai-el. Ezt a 1 mennyiséget a részkapacitásokból a követ­kező módon lehet kiszámítani. Az (y2 , w3 , w.j) háromszöget a vele ekvivalens (u,, u2 , u: i ) csillaggá alakítjuk át, amint ez az 5. ábrán látható. Erre érvényes, ismert mó- 1 don, hogy:

Next

/
Oldalképek
Tartalom