91290. lajstromszámú szabadalom • Földáramot kioldó cséve
Megjelent 193Q. évi julir ts hó 319-én. MAGYAR KIRÁLYI jffiHjK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91290. SZÁM. — Vll/G. OSZTÁLY. Földáramot kioltó cséve. Elin" Aktiengesellschaft fttr elektrische Industrie Wien. A bejelentés napja 1922 évi március hó 17-ike. A kiterjedt nagyfeszültségű nálózatok földzáróáramainak, melyek kapacitiv természetűek, egy föléjük ágyazott (superponált) induktív árammal való kioltása 5 már ismeretes. Erre a célra csévéket vagy transformátorokat úgy kapcsolnak a hálózathoz, hogy ezek a vezeték zavartalan állapotában, semmi vagy csak igen kicsiny üresjárási áramot vesznek fel, ellen-10 ben a három vezeték egyikének földelése esetében, a kioltáshoz kívánt erős áramot bocsátják át. A jellem találmány tárgya: olyan csévekapcsolás kiképzése az említett célra, mely lényegileg különbözik az 15 ismert berendezésektől és egész sor új műszaki hatással jár. Ha egy láncolt mágneses erővonalmezővel bíró háromfázisú fojtótekercset, melynek tekercsei csillagosan vannak egymás>0 sal kapcsolva és melynek csillagpontja földelve van, egy forgóáramú nagyfeszültségű hálózat vezetékeihez kapcsolunk (1. ábra), akkor a három vezeték egyikének földelésekor az erővonalak mágneses 15 láncolata megzavartatik, az erővonalak folyásának vasból való útja csaknem teljesen elzáródik és a három tekercs túlnyomóan levegőerővonalakkal dolgozik. Ennek következménye: az induktaneiák tete-0 rnes mértékű csökkenése és a most a földhöz folyó három áram jelentékeny mértékű növekedése, amit még a két egészséges (zavartalan) fázisnál az ágfeszültségnek 3-szorosára való növekedése is elő-5 segít. A három áram nincs többé 12Ü°-os fázishelyzetben, hanem majdnem egyenlő fázisú lesz és vektoriális összegük, eltekintve az Ohm-féle ellenállás csekély mérvű befolyásától, pontosan ellentétes a vezetékföldelésben lévő legyőzendő kapaci- 40 tiv földzáróárammal. Eszerint, hogy a kívánt célt elérjük, arra van csak szükség, hogy a fojtócsévét, tekercsei és mágneses viszonyai tekintetében nevezetesen, ami a csévéket átszelő, de túlnyomóan levegőn 45 át záródó erővonalfolyást illeti, megfelelően méretezzük. Ha egy ilyen fojtócsévemodellnél, egy ágtekercs rövidzárlatakor a tekercsek induktanciája ismeretes, akkor az eloltó csévét. és tekercseit egy bizo- 50 nyos kompenzálóáramra könnyen lehet méretezni. Kapcsolása tekintetében egy ilyen kioltó cséve hasonlatos a föld feletti távolsági hálózatokban használt, ismert földelő csévék kapcsolásához, melyek sta- 55 tikai töltések elvezetésére szolgálnak. Ámde mégis lényeges külömbség van a kettő közt. A közönséges földelő cséve az itt szem előtt tartott cél elérésére teljesen alkalmatlan lenne, mert annak aránylag 60 nagy az Ohm-féle ellenállása, aránylag magas az induktanciája, igen csekély az üresjárási árama és az az áram, mely a vezetékek egyikének földelése esetében a földbe folyik, habár többszöröse is az 65 iiresiárási áramnak, mégis a kívánt kompenzáció elérésére túlságosan kicsiny. A tekercsek drótjának keresztmetszete sem lenne semmiképen sem alkalmas a szükséges kompenzációs áram számára és a 70 tekercs elégne. A jelen találmánynak hasonlóan kapcsolt kioltó osévéje méreteiben tetemesen nagyobb és vastag tekercset kell, hogy kapjon. Üresjárási árama egy közönséges földelő csévének többszö- 75 röse lesz és földelő cséve gyanánt, statikai töltések elvezetésére, minden elektrotechnikus hibás szerkezetnek tartaná azt.
