91279. lajstromszámú szabadalom • Főáramú elektómágneses indukciós áramszámlálókhoz
Jlegjelent 1930. évi julius lió l-é». MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91279. SZÁM. — VH/G. OSZTÁLY. Főáramú elektromágnes indukciós áramszámlálókhoz. Dr. BLáthy Ottó Titusz mérnök Budapest. A bejelentés napja 1924. évi május hó 31-ike. Indukciós számlálóknál a számláló tárcsájára ható hajtóerő és a számláló egész mérési tartományára kitérjedőleg, lehetőleg egyenletes műszer állandó elérése szem-5 pontjából a legkedvezőbb viszonyok úgy adódnak, ha a főáramú elektromágnes sarkfelülete lehetőleg nagy. Ha a főáram mágnes szárának kereztmetszetét akkorára méreteznők, hogy ezen keresztmetszet adj a meg 10 a sarkfelület megkívánt nagyságát, úgy a főáramú mágnes súlya túl nagyra adódnék. A szokásos áramszámlálóknál tehát kisebb sarkfelüietet használnak a főáramú elektromágnesen, mint amekkora szükséges volna 15 a hajtóerő és a műszer állandó egyenletessége szempontjából. Azonban nem lehet a főáramú elektromágnes keresztmetszetével az egyéb szempontokból megengedett alsó határig lemenni anélkül, hogy az előbb 20 említett viszonyokat túlságosan ne rontanók. A sarkfelületnek a szár keresztmetszetéhez viszonyított növelése olyként, hogy a mágnest alkotó lemezeket a sarkfelület 25 felé élesítjük, nem vezet célra, mert ezáltal a sarkfelületet csupán egyik irányban lehet növelni. A találmány ijiidukciós áramszámlálókhoz szolgáló oly főáramú elektromágnesre vo-30 natkozik, mely a hajtóerő és a műszer állandó egyenletessége szempontjából legkedvezőbb alakú és nagyságú sarkfelületet a mágnes megengedett legkisebb keresztmetszete mellett nyújtja. 85 A találmány szerint ezen célból a főáramú elektromágnes szárainak a sz,ámláldtárcsa felé fordított homlokvégein ezekkel párhuzamos és a mágnesszár keresztmetszeténél nagyobb felületű vaslemez van közvellenül vagy légrés közbeiktatásával 40 elrendezve. A mellékeit rajzban ily főáramú elektromágnes egy példaképpeni megoldási alakja van feltüntetve, még pedig az 1. ábrában hosszmetszetben és a ib 2. ábrában alaprajzban. A feltüntetett példa szerint a főáramú elektromágnes (a) szárának az (s) számilálótárcsa felé fordított hom I ok végére a (b) vaslemez van felcsavarolva vagy egyéb 50 módon megerősítve, mely vaslemez felülete az (a) mágnesszár keresztmetszetének többszörösére rúg, A sarkfelüietet növelő toldatokat alkotó (b) vaslemeznek nem kell közvetlenül az 55 (a) mágnesszár homlokfelületére felfeküdnie, hanem a lemez és a mágnesszár közé légköz is lehet iktatva, A szokásos indukciós számlálóknál, amelyeknek tárcsájára mintegy, 90—100 mm 60 átmérőjű, elegendő nagy hajtóerő és a műszer állandónak a számláló egész mérési tartományára kiterjedő, lehetőleg nagy egyenletessége szempontjából 4—6 cm3 sarkfelületre volna szükség, míg a főáramú 65 elektromágnes vasmagjának keresztmetsze-' tét elegendő volna 1.2—1.5 cm2 -re méretezni. A szokásos számláló szerkezeteknél, amelyeknél a mágnes sarkfelülete egyenlő a mágnesszár keresztmetszetével, ezért ál- 70 Lalában a főáramú elektromágnes vasmagja részére 2—3 cm2 keresztmetszetet választanak, amidőn is az elért sarkfelület a kívánt legkedvezőbb nagyságnak mintegy felére rúg csupán, dacára annak, hogy a 75 mágnes vastestének súlya az egyébként megengedhető legkisebb súlynak kétszeresét éri el. Ennek folytán a szokásos, számlálók fölöslegesen nagy súly mellett sem
