91266. lajstromszámú szabadalom • Távbeszélő vezeték, annak mentén elosztott erősbítőkkel

— 2 — ezzel az ossz csillapítás és az összeltorzulás tetemes mértékben nagyobbodik. Hogy ezt elkerüljük, úgy is járhatunk el, hogy azt a normális hosszúságot, melyre 5 egységesen kell valamennyi erősbítőt kiképezni, a leghosszabb vezetékszakasz hosszánál rövidebbre választjuk. Az olyan vezetékszakaszt azután, melynek hossza nagyobb ezen normális hosszúságnál, egy 10 vagy több megelőző vagy utána következő rövidebb vezetékszakasszal csoportba foglaljuk össze, úgyhogy a rövidebb vezetékszakaszok, torzító meghoszszabbító vezetékeik beiktatásával, a l'ka/1 -15 mias módon, annyira meghosszabbodjanak, hogy a esoportszalkasz, elektromos tulajdonságai tekintetében, olyan vezetékszakasszal legyen egyenlő, mely megfelelő egészszámú normális vezetékdarab 20 ból áll. Ha azután egy ilyen csoportban, valiamennyi erősbítőponton, egyenlően kiképezett erősbítőket használunk, melyeknek erősbítése egy-eigy normális hosszúságii 25 vezetékdarab csillapításának felel meg, akkor mindegyik ilyen csoport végén a viszonyok olyanok, mint hogyha az egyes erősbítők közt normális hosszú vezeték darabok lennének beiktatva. A csoporton 30 belül az erősbítők ugyan most még olyan vezetékdarabok közt feküsznek, melyek nem normális hosszúságúak, hanem ennéil rövidebbek vagy hosszabbak. Azonban a csoportiképzásnéil és a mogh osszabbításnaűí 35 megválasztandó értékeinél minden esetben elérhető, hogy a hatásos erősbítőmezőiknek fennmaradó eltérései a normális hosszúságtól, az egyenlően beállított erősbítők dacára, a vezeték egyes pontjain, a 40 feleisleg-erős'bí'tésndk, ill. a maradék-csillapításnak már csak olyan értélkeit idézik elő, hogy a gyakorlatilag megengedhető határokat túl ne lépjük. E határokat, illetőleg pl. a „Ccanimission peirmanente" Páris-45 ban, egy négydrótú rendszerre vonatkozólag azt ajánlotta,, hogy a vezeték valamely pontján az elektromos beszédteljesítmény, a távvezeték elejébe vezetett tel jesítményhez képest, nem szabad hogy 50 nagyobib legyen, mint amely az s = 11 erősbítésnek megfelel és nem szabad, hogy kisebb legyen, mint amennyi a b = 3.0 csillapításnak felel meg. A csoportképzésre vonatkozó eljárást 55 egy példával kívánjuk megvilágítani: A vezetékdiarabok választott normális hossza, melyre a használandó erősbítők be vannak állítva, legyen pl. 150 km és pl. két olyan vezetékszakasz következzék egymásután, melyek egyike 110 és az 60 utána következő 170 km hosszú. Ekkor a rövidebb vezetékbe olyan kapcsoló eszközt iktatunk be, melynek eltorzulása és csillapítása 20 km hosszú vezetékdarabnak félel meg és így e vezetékszakasz el 65 torzulását és csillapítását egy 130 km hosszú szakasz megfelelő értékeire hozzuk. EMkor a 110 ós 170 km hosszú két vezetékszakasznak együtt ugyanaz az eltör zulása és csillapítása van, mint két nor- 70 mális, 150 kin hosszú szakasznak anélkül, hogy azok összesillapítása és össztorzulásia oly nagy lenne, mint hogyha a két vezetékszakasz a leghosszabb vezetékszakasznak megfelelően lenne utánképezve, 75 A 130 km elektromos hosszúságú első vezetékszakasz erősbítője mögött a beszéditöljesítmény még nagyobb ugyan, mint ahogyan az egy 150 km hosszú szakasz után lenne, azonban ezek az eltérések 80 gyakorlatilag megengedhető határokon belül mai "ad naiv. Ily módon, vezetékszakaszoknak 2, 3 vagy több szakaszból álló csoportokba való célszerű összefoglalásával és a rövid vezetékszakaszok meghosz- 85 szabbításainak célszerű méretezésével mindenkor elérhető, hogy a beszédteljesít móny, a vezetékszakasz valamennyi pontján, az előírt határokon belül marad. A vezetékszakaszoknak csoportokba 90 való összefoglalásaikor és kiképzésekor figyelembe veendő még, hogy bizonyos körülmények közt a vezeték nem csak magában, mint egységes egész szolgál a hírek átvitelére, hanem vezetékhálózat tagját 95 képezi, úgyhogy a vezeték részszakaszai a hálózatban egyéb összeköttetésékhez is részvezetékekül szolgálnak. Az ilyen részszakaszok ezért önmagukban véve elektromos értékeik tekintetében egy normália 10 vezetékszak'aszihosBz többszörösét kell hogy képezzék, azaz: két elágazó pont közt egy vagy több egész csoportszakaszliak kell feküdnie, ahol az egyes csoportszakaszok vagy csak egy, a normális 10 hosszúságra meghosszabbított vezetékszakasaból viagy több, egymásközt kiegyenlített vezetékszakaszból állanak, amint az fent le van írva. Ekkor egy hálózat különböző vezetékeinek részszakaszai, új 11 összeköttetések létrehozására összefoglalhatók. A találmány szellemében rejlik, hogy az egész távolsági kábelhálózatot, a vezetékszakasz számára egyetlenegy normális hosszúság alapul vétele mellett ren- 11 dezzük be, hogy egyenlő fajtájú és egyenlően beállított erősbítők használata legyen lehetséges az egész hálózatban.