91259. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az üresjárási veszteségek csökkentésére transzformátorokon ill. mótokon

takarítás a másik oldalon a kiszolgáló személyzet munkadíja által ismét veszendőbe menne. Szükségessé válik tehát ezt az átkapcsolást önműködően berendezni, 5 oly módon, hogy bizonyos terhelésnél a transzformátor primár oldala háromszögbe, secundár oldala csillagba párhuzamosan legyen kapcsolva, míg ezen terhelés alatt a primár oldal csillagba, a' secundár 10 oldal zug-zugba kapcsoltatik. Ezen feladat megvalósítására az 5. ábrán vázlatosan bemutatott berendezés szolgál. A transzformátor (a, b, c) primár ágainak végei egy hatpólusú (0) olapkapcsoló-15 val oly módon vannak kapcsolva, hogy a rajzon feltüntetett állásokban háromszögkapcsolás jön létre. A secundár oldalon egy (U) átkapcsoló van elrendezve, mely olyan fajta kiképzésű, mint a kon-20 trolierek. A (d, f, g) secundár tekercsek két csoportba vannak osztva és az (U) kontrollerrel annak a jobboldalt berajzolt I-gyel jelölt helyzetében oly módon vannak kapcsolva, hogy a secundár menetek 25 csillagba párhuzamosan kapcsoltatnak kivezetett nullponttal. Ha például egy 100 KVA-es transzformátort veszünk szemügyre, úgy 50 és 100 KVA terhelés között ez a kapcsolás tartandó fenn. Az (O) olaj-80 kapcsoló egy (D) tekerccsel van felszerelve, melynek rendeltetése, hogy, mihelyt áram keriil belé, a transzformátort a primároldalon háromszögbe kapcsolja; fel van szerelve továbbá egy (S) tekerccsel, 35 melynek rendeltetése, hogy mihelyt áram kerül belé, a transzformátort a primároldalon csillagba kapcsolja át. Az áramliozzávezetés a (D) illetve (S) tekercsekhez (Kd) és (Ks) segédkontaktuspárokkal 40 van vezérelve. A (D) és (S) tekercseknek árammal való táplálása az egyfázisú (Sp) transzformátorral történik. A működtetést az (R) relais végzi, mely az (St) áramreduktor segélyével a transzformátor se-45 cundároldaláról kap áramot. A relais a nagyobb áramerősség részére egy (h) kontaktussal és a kisebb áramerősség részére egy (n) kontaktussal van felszerelve. A (Z) mutató a (h) és (n) kontaktusok között 50 mozdul el. Ha a terhelés nő, úgy a (h) kontaktus és a (Z) mutató között kapcsolás jön létre és az (Sp) transzformátorból nyert áram a (Kd) vezérlőkontaktuson át a (D) tekercsbe jut. Ebben a pillanatban 55 az (O) olajkapcsoló olyan helyzetbe kerül, hogy a (a, b, c) transzformátorprimárágak háromszögkapcsolásba kerülnek. Az (O) olaj kapcsolónak a secundáráram (U) kontrollerjével mechanikus vagy elektromos úton való kapcsolása által elérjük, hogy 60 ugyanekkor a (d, f, g) transzformátorsecundárágak párhuzamos csillagkapcsolásba kerülnek. Ha a transzformátor terhelése és így a secundáráramerősség csökken, úgy az (R) 65 relais (Z) mutatója az (n) kapcsolóra megy vissza. Mihelyt ez a kapcsolás létrejön, az (S) tekercs a (Ks) vezérlőkontaktuson át az (Sp) transzformátorból áramot kap, amiáltal az (O) olajkapcsoló, illetve az (U) 70 kontroller átkormányoztatnak. Ezáltal a transzformátor a primaroldalon csillagba, a secundaroldalon zeg-zugba kapcsoltatik. (Lásd a kontrollernek az ábra baloldalán Il.-vel jelzett állását.) A szemügyre vett 75 100 KVA-es forgóáramú transzformátornál ezt az átkapcsolást célszerűen akkor eszközöltetjük, ha a terhelés mintegy 40 KVA körül van. A két kapcsoló utóbbi helyzetében addig vesztegel, amíg a ter- 80 helés ismét annyira fel nem nő, hogy az ÍR) relais (Z) mutatója a (h) kontaktussal érintkezésbe nem jut, ami a szemügyre vett transzformátornál mintegy 50 KVA terhelés mellett következik be. Könnyű be- 85 látni, hogy a 40 és 50 KVA közötti terhelési szakaszban a transzformátor az egyik vagy a másik kapcsolásban vesztegel. Ha a terhelés túllépi az 50 KVA-es határt, az átkapcsolás a teljes terhelésre 90 vonatkozólag normális kapcsolásba, vagyis a primár oldalon háromszögbe, a secundár oldalon párhuzamosan csillagba, teljes bizonyossággal végbemegy. Ha a szemügyre vett példaképpeni transzformátor- 95 nál a terhelés 40 KVA-re esik le, az átkapcsolás a takarékosabb kapcsolásba, vagyis a primár oldalon csillagba, a secundár oldalon zeg-zugba, önműködően megy végbe. Mindkét esetben a secundarvezeték null- 100 pontja kivezethető. A kitűzött cél ily módon meg van valósítva, mivel, ha a transzformátor csak férterheléssel vagy ez alatt • jár, az üresjárási veszteségek a normális érték i/3-ára csökkennek, vagyis sikerül 105 ezen veszteségeket gazdaságosan szabályozni. Ily módon minden elektromos központ lényeges megtakarításokat érhet el, és bizonyos esetekben ezen megtakarítások folytán módjában áll a szolgáltatott no áram egységárát leszállítani. Az ismertetett eljárás és berendezés forgóáramú motoroknál is megfelelően alkalmazható. Ilyen motoroknál a stator áramkörébe — ez analóg a transzformá- 115 tor primár áramkörével — kapcsoljuk az