91256. lajstromszámú szabadalom • Elektromos batteriákban használandó diafragma

- 3 — vesz részt ebben a cirkulációban és így ez feleslegét H2 S 04-ben tovább is diffu­sió útján kénytelen tovavezetni. A sav koncentrációjának a gázok keverő hatása 5 alatt az elektródák felülete felé való csök­kenése azonban egyrészt az aktív anyag likacsaiban lévő sav és másrészt a leg­közelebbi szomszédságban az elektródák felületeivel érintkezésben lévő sav kon-0 centrációja közt a különbséget is na­gyobbá teszi. Egyidejűleg az az út, me­lyen át a sav, a diffusió folytán, vándo­rolni kénytelen, kisebb lesz. Ezért a H2 S 04-nek az elektródák aktív anyaga-5 nak belsejéből az elektródákon kívül lévő savban való diffusió ja gyorsabb lesz. Ki sütéskor ellenben ilyen gázfejlődés nem következik be. Csak egy mód van az elektromotoros 0 erőnek, a különböző áramsűrűségeknél, az Ampéróra- és a Wattórakapacitásnak, a kisütés után a regenerálódási sebesség­nek stb. növelésére és ez a mód az elek­tródák felületén és a likacsos aktív 5 anyagban foglalt sav koncentrációjának növelésében áll. Az elektródák közt valamely iners gáz mesterséges keresztülvezetése vagy a sav mesterséges cirkuláltatása az elektródák 0 közt ebben a tekintetben javulást kellene hogy hozzon létre, ez azonban nem kívá­natos komplikációkat is idézne elő az akkumulátorok használatában, főleg ha automobilokhoz stb. használnók azokat. 5 Ezért alkalmasabb és gyakorlatibb eszkö­zöket kell használni e cél elérésére. Bejelentő az elektroosmotikus és a hidrostatikus nyomás jelenségeit hasz­nálja fel e célra, az eddigieknél nagyobb a perímiációsebességű diafragmák alkalma­zásával kapcsolatban. Az elekíródák közé e célból likacsos diafragmákat kell bevezetni és nem per­forált separátorokat (ami tehát nem je­á lent újabb komplikációt, mert hiszen se­parátorokat amúgy is használnak), mely diafragmáknak úgy kell szerkesztve len­niük, és olyan perkulációsebességgel kell bírniok, mint amilyenre szükség van, ) hogy az elektroosmotikus és a hidrostati­kus nyomást az eddiginél hatásosabbá tegye, hogy ezek a nyomások az elektró­dák közt lévő sav cirkulációját és kon­centrációjának kiegyenlődését idézzék elő. j Ily módon új és fontos szerepet biztosí­tottunk a separátoroknak, melyek eddig csak más célokra alkalmasan szerkesztet­tek. A separátorok jelenlegi szerkezete olyan és a perkuláció sebessége az eddigi diafragmákban (fából stb. való separáto- 60 rok) oly kicsiny, hogy sem az elektro­osmotikus, sem a hidrostatikus nyomás nem képes az oldatot a separátor egyik oldaláról, azon keresztül, annak másik ol­dalára hatásosan átvezetni és ezzel az ol- 65 datot összekeverni. Két elektróda közé likacsos diafragmá­nak oly módon való bevezetésével, hogy ezen diafragma és a negatív elektróda közt kevesebb, a diafragma és a pozitív 70 elektróda közt pedig több sav legyen, a diafragma két oldalán, a kisütéskor, a sav különböző koncentrációi jönnek létre, mert a reakciók mindkét elektródán az időegységben egy és ugyanazon savmeny- 75 nyiséget fogyasztják el. Ily módon hidro­statikus túlnyomás jön létre a diafragma pozitív oldaláról annak negatív oldala felé. Az ilyen diafragma perkulációjának 80 sebességét, a hidrostatikus nyomás ha­tása alatt, Stokes és Neumannak a haj­szálcsöveken keresztül való perkuláció­sebességre vonatkozó egyenletéből lehet levezetni. Ez az egyenlet: 85 V.= p.r4 .­l.S.r. 1. ahol V az oldat ama térfogatát jelenti, mely az időegységben a hajszálcsövön (a diafragmalikacsokon) keresztül folyt, p. a folyadékoszlop nyomása (esetünkben te- 90 hát a pozitív elektródán uralkodó hidro­statikai túlnyomás), (r) a hajszálcső su­gara, 1 hossza (esetünkben a diafragma likacsainak sugara, ill. a diafragma vas­tagsága és TI a használt folyadék viskó- 95 sítása. A perkuláció sebessége a diafragma 1 cm2 területére tehát V./'cm3 = p.r'.x.n 1.8.7) ahol n a hajszálcsövek száma a dia- 100 fragma 1 cm2 területén. Az n érték egye­nesen arányos a diafragma likacsosságá­val és fordítva, arányos a hajszálcsövek (likacsok r sugarának négyzetével. Tehát p. r4 . tz . likacsosság Vem2 -­­= 1.8.7) r2 p. r3 . -. likacsosság = LSTTT 105 Eszerint a perkuláció sebessége egy diafragmán keresztül ugyanazon hidro­statikus nyomás alatt, mely a fent emlí­tett módon létesíttetett, a diafragma lika­csosságával és likacsai sugarának négy- 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom