91232. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szántóföldek, kertek stb. öntözésére
Megjelent 1930. évi július hó 1-én. MAGTAIl KIRÁLY SZABADALMI HIROSÁG SZABADALMI LEIRAS 91232. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szántóföldek, kertek stb. öntözésére. Kemény Gyula mérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi október hó 26-ika. Szántóföldek, kertek vagy más egyéb, művelésnek alávetett területeknek esőztető öntözése függélyes szórófejekből szétpermetezett vízzel történik. A szórófeje-5 ket tápcsöveikkel egyetemben kocsiszerű járműveken, vagy pedig bakokra támaszkodó íeszműveken rendezik el, amikkel az öntözés folyamán egyik helyről a másikra vándorolnak. Az eddig ismeretes 10 berendezéseknek az a hátrányuk van, hogy a tápcsövek víztartalma az öntözőnyomás megszűntével vagy holt teher marad, vagy pedig pocsolyákká ömlik ki. Ez a hátrány súlyosan esik latba, 15 mert a szóban forgó öntözés gyakorlatilag mindig csak nagyiizemként képzelhető. A találmány tárgya kapcsolatban olyan öntözőberendezéssel, melynél a fielytmaradó és a beöntőzendő mindenkori területdarab határvonalán álló szórófejek az öntözővizet egyszei-re egy-egy félköralakú területdarabra permetezik szét, megszünteti a jelzett hátrányt. A találmányt az idetartozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le közelebbről. 1. ábra szaggatott vonalakkal oldalnézetben mutatja egy, bakokra szerelt öntözökészüléknek túlhaladott állását a je-80 len találmánnyal kapcsolatban. 2. ábra ugyanezen öntözőkészüléknek üzemállása, ugyancsak oldalnézetben. 3. ábra ugyanezen készüléknek elülnézete. 4. ábra ugyanezen készüléknek nagyobb léptékű oldalnézete. 5. ábra egy kétíilékű visszacsapószelep részletrajza, függélyes metszetben. 20 25 85 6. ábra az 5. ábra X—X vonala iráni vett vízszintes metszet, szelepgolyó nél- 40 kül. Az (1) tápcsövön ül a (2) függélyes szórófej, amelynek valamennyi szórónyílása egyetlen félkörszerű íven van, így a megrajzolt esetben a szórónyílás egyetlen 45 (3) félkörszerű ívhasítékot képez, aminek nyílásfolytonossága elhárítja az eldugulás Ar eszélyét. Az (1) tápcsőből a (4) közlekedőcső van leágaztatva s ez egy visszacsapószelepbe 50 torkol, aminek részei az (5) karmantyú, (6) szelepgolyó, (7) felső és (8) alsó szelepíilck. A tápcső felőli (8) ülékben (9) kerülőnyílások vannak, amik a szelepgolyóaak ezen alsó ülésére való záródásakor 55 fentartják a közlekedést a felső ülés felé. Az (1) tápcsőnél alacsonyabb szintben van elhelyezve egy második öntözőcső, még pedig a (10) eső, amely egész hoszsszában (11) szórónyílásokkal van ellátva. 60 A (4) cső tehát a visszacsapó szelepen kefesztül végeredményben az (1) tápcső és a (10) öntözőcső között létesít közlekedést. Míg az öntözővíz manometrikus túlnyomása tart, addig a (6) golyó (7) felső 65 ülésére szorul, ahol tömören zár, úgyhogy a nyomóvíz nem juthat a (10) csőbe. Mihelyt azonban az öntözés befejeztével megszűnik a túlnyomás, a (6) golyó alsó ülésére hull, s az (1) tápcső víztartalma a 70 (9) kerülönyilásokon keresztül a (10) csőbe jut. Az (1) és (10) cső közötti szintkülönbség elegendő hozzá, hogy ez a víz a (11) nyílásokon keresztül szétpermeteződjék. A 3. ábrán egyetlen szórófejes készülék 75 látható, hol az (1) tápcsőnek (13) tömlő! oldatai és (14) kapcsolókarimái vannak
