91232. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szántóföldek, kertek stb. öntözésére

Megjelent 1930. évi július hó 1-én. MAGTAIl KIRÁLY SZABADALMI HIROSÁG SZABADALMI LEIRAS 91232. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szántóföldek, kertek stb. öntözésére. Kemény Gyula mérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi október hó 26-ika. Szántóföldek, kertek vagy más egyéb, művelésnek alávetett területeknek esőz­tető öntözése függélyes szórófejekből szét­permetezett vízzel történik. A szórófeje-5 ket tápcsöveikkel egyetemben kocsiszerű járműveken, vagy pedig bakokra támasz­kodó íeszműveken rendezik el, amikkel az öntözés folyamán egyik helyről a má­sikra vándorolnak. Az eddig ismeretes 10 berendezéseknek az a hátrányuk van, hogy a tápcsövek víztartalma az öntöző­nyomás megszűntével vagy holt teher marad, vagy pedig pocsolyákká ömlik ki. Ez a hátrány súlyosan esik latba, 15 mert a szóban forgó öntözés gyakorlati­lag mindig csak nagyiizemként képzel­hető. A találmány tárgya kapcsolatban olyan öntözőberendezéssel, melynél a fielytmaradó és a beöntőzendő minden­kori területdarab határvonalán álló szóró­fejek az öntözővizet egyszei-re egy-egy félköralakú területdarabra permetezik szét, megszünteti a jelzett hátrányt. A találmányt az idetartozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le közelebbről. 1. ábra szaggatott vonalakkal oldalné­zetben mutatja egy, bakokra szerelt ön­tözökészüléknek túlhaladott állását a je-80 len találmánnyal kapcsolatban. 2. ábra ugyanezen öntözőkészüléknek üzemállása, ugyancsak oldalnézetben. 3. ábra ugyanezen készüléknek elül­nézete. 4. ábra ugyanezen készüléknek nagyobb léptékű oldalnézete. 5. ábra egy kétíilékű visszacsapószelep részletrajza, függélyes metszetben. 20 25 85 6. ábra az 5. ábra X—X vonala iráni vett vízszintes metszet, szelepgolyó nél- 40 kül. Az (1) tápcsövön ül a (2) függélyes szórófej, amelynek valamennyi szórónyí­lása egyetlen félkörszerű íven van, így a megrajzolt esetben a szórónyílás egyetlen 45 (3) félkörszerű ívhasítékot képez, aminek nyílásfolytonossága elhárítja az eldugu­lás Ar eszélyét. Az (1) tápcsőből a (4) közlekedőcső van leágaztatva s ez egy visszacsapószelepbe 50 torkol, aminek részei az (5) karmantyú, (6) szelepgolyó, (7) felső és (8) alsó szelep­íilck. A tápcső felőli (8) ülékben (9) ke­rülőnyílások vannak, amik a szelepgolyó­aak ezen alsó ülésére való záródásakor 55 fentartják a közlekedést a felső ülés felé. Az (1) tápcsőnél alacsonyabb szintben van elhelyezve egy második öntözőcső, még pedig a (10) eső, amely egész hosz­sszában (11) szórónyílásokkal van ellátva. 60 A (4) cső tehát a visszacsapó szelepen ke­fesztül végeredményben az (1) tápcső és a (10) öntözőcső között létesít közlekedést. Míg az öntözővíz manometrikus túl­nyomása tart, addig a (6) golyó (7) felső 65 ülésére szorul, ahol tömören zár, úgy­hogy a nyomóvíz nem juthat a (10) csőbe. Mihelyt azonban az öntözés befejeztével megszűnik a túlnyomás, a (6) golyó alsó ülésére hull, s az (1) tápcső víztartalma a 70 (9) kerülönyilásokon keresztül a (10) csőbe jut. Az (1) és (10) cső közötti szintkülönb­ség elegendő hozzá, hogy ez a víz a (11) nyílásokon keresztül szétpermeteződjék. A 3. ábrán egyetlen szórófejes készülék 75 látható, hol az (1) tápcsőnek (13) tömlő­! oldatai és (14) kapcsolókarimái vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom