91217. lajstromszámú szabadalom • Kazántelep

Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91217. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Kazántelep. Volcker Ernst mérnök Bernburg* a/Sale. A bejelentés napja 1925. évi január hó 14-ike. A találmány három egymás fölött elhelyezett dobból álló kazántelepre vonatkozik, melynek jellemzője abban van, hogy az alsó dob a középsővel, a középső 5 dob a felsővel egy-egy a fűtőtérben akként elrendezett csőnyaláb útján van összekötve, hogy a füstgázok először a felső és csak azután az alsó csőnyalábot súrolják, míg a felső és alsó dob közötti összelő köttetést a fűtőteren kívül fekvő ejtőcsövek közvetítik. A mellékelt rajz a találmány szerinti öt példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. 15 Az 1. ábra szerinti kazántelep az alsó (1), a függélyes irányban fölötte elrendezett középső (2) és a felső (3) dobból áll, mely utóbbi a (11) csövek útján, a (4) tápláló dobbal közlekedik. Az alsó (1) dob és 20 a középső (2) dob függélyes (3) csőnyaláb útján van egymással összekötve, míg a középső (2) dobnak a felső (3) dobbal való összeköttetését a rézsútosan felszálló (6) csőnyaláb közvetíti. A középső (2) és a 25 felső (3) dobot azonkívül még egy vagy több (7) csőköti össze egymással, míg a felső (3) dob fölött (8) gőzdob van elrendezve. A középső (2) és a (4) tápláló dob között azonkívül bő átmérőjű (9) csövek 80 létesítenek összeköttetést, melyek a közlekedő edények módjára, a vízállást kiegyenlítik, ha pl. a középső (2) dobban kevés víz foglaltatnék. A (4) tápláló dobból bő átmérőjű (10) ejtőcsövek vezetnek 85 az alsó (1) dobhoz. A füstgázok, az (a) nyil irányában, előbb függélyes irányban felfelé, a középső (2) dob körül, ezt követőleg harántirányban a felső (6) csőnyalábon át, majd 40 kígyóvonalban az alsó (5) csőnyalábon át áramlanak, hogy végül a kürtőbe távozzanak. A gőz, illetve víz az alsó (1) dobból, az alsó (5) csőnyalábon át, a középső (2) dobba, innen a felső (6) csőnyalábon át a 4i> felső (3) dobba áramlik, melyből a (8) gőzdobon át elvételezhető, még pedig már túlhevített állapotban, minthogy a felső (6) csőnyalábnak hevítése a legintenzívebb. A középső (2) dobban fejlődő gőz 50 a (7) csövön át a felső (3) dobba és innen a (8) gőzdobba száll fel. A felső (3) dobban lecsapódó víz a (4) tápláló dobba megy át ós innen a (10) ejtőcsövek útján ismét az alsó (1) dobba kerül. A víz tehát 55-önmagában zárt körfolyamatot ír le. A vízállást a (4) tápláló dobon mérik, miután ennek nyugodt vízállása van. A kazánt a (4) tápláló dob, vagy a (10) ejtőcsövek útján tápláljuk. 60< A 2. ábra szerinti kazánrendszer az alsó (12), a középső (13), a felső (14), a (15) tápláló és az e fölött fekvő (16) gőzdobból áll. Az alsó (12) és a középső (13) dobok kis átmérőjű (17) csövek útján vannak 65 egymással összekötve. A felső (14) és az alsó (13) dobok közötti összeköttetést nagyobb átmérőjű (18) csövek közvetítik. A feliső (14) dobtól bő átmérőjű (19) csövek vezetnek a (15) tápláló dobhoz és további 70 felszálló (20) csövek a (16) gőzdobhoz, mely viszont a nagy átmérőjű (21) csövek útján közlekedik a (15) tápláló dobbal. Ez utóbbiból két nagy átmérőjű, az alsó (12) dobba torkoló, a fűtőterem kívül fekvő 75 (22) cső indul ki. A fűtőgázok a (b) nyil irányában függélyesen felfelé szállnak és azután a középső (13) és a felső (14) dob között vonulnak át, hogy végül ellenáramban az alsó 80