91188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetszésszerinti nyomású gőz előállítására erőgépek hajtásához

mozgása éppen csak olyan nagy, hogy legyőzte a kohéziót, de még nem elég nagy ahhoz, hogy a részecskéket önmagától szétszórja. Azonban bármely csekély-5 mértékű hőhozzávezetés folytán ez a lazított, porhoz hasonló tömeg expandálni igyekszik. A hőfok legcsekélyebb emelése folytán diffuzióképességet nyer és ezzel azonnal felveszi az igazi gőz tulajdonsá-10 gait anélkül, hogy ehhez az átmenethez bármely elgőzölögtetési meleg szükségeltetnék. Ez a gőz megközelítőleg ugyanolyan fajsúlyú, mint előzőleg a folyadék volt. 15 Tehát a kritikus nyomásnál vagy a nyomás magasabb értékeinél egyáltalában nem lehet már az egyenlő hőfokú vizet és gőzt egymás mellett tartani, amint ez az összes kis nyomásoknál lehetséges. 20 Nagy nyomásoknál tehát csak az egyik vagy a másik maradhat a tömeg hőfoka . szerint és az átmenet az egyikből a másikba a molekuláris por vagy pára fentimeirtetett közbenső állapotán át megy 25 végbe. Az egész tömeg ezt a közbenső állapotot összes részeiben egyidejűleg éri el, ha a kritikus hőfokot elérte. Ily módon tehát először oly gőzt kapunk, amelynek nyomása egyenlő a kri-30 tikus nyomással, vagy annál nagyobb. Ily nagy nyomásokkal jelenleg nem lehet a gyakorlatban erőgépekben dolgozni. A nyomást tehát csökkenteni kell. E nyomáscsökkentésnél azonban a gőz egy 35 része azonban kondenzálódnék. Tehát az egyenlő hőfokú víz és gőz ismét szétválna. Ezzel újból beállnának az ily szétválasztással járó összes nehézségek és még mások is hozzájárulnának. A ki-40 választott vizet pl. a gőzalakban megmaradt részektől el kellene különíteni, ami gyakorlatilag majdnem lehetetlen, ha csak nem akarunk jelentékeny komplikációkat is számításba venni. 45 Az egyenlő hőfokú víz es gőz szétválasztása e második módjának elkerülése céljából, amely szétválasztás a nyomásnak a használati nagyságra való leszabályozása által létrejön, a találmány .50 szerint a nyomás szabályozása előtt vagy közben annyi hőt vezetünk be, hogy kondenzáció már ne következhessék be. A hő hozzávezetése emellett úgy szabályozható, hogy a hőfok változatlan maradjon, 55 vagy úgy, hogy tovább emelkedjék. A munkaeszköz már a feszültség megszüntetése előtt is túlhevíthető, vagy feszültségét azután, hőhozzávezetés mellett hófokemelkedéssel vagy anélkül, megszüntethetjük. Bizonyos körülmények között 60 különösen előnyös, ha több ily módot összekötünk pl. olyképen, hogy először egyenlő hőfok mellett megszüntetjük a feszültséget és azután egyenlő nyomáa mellett tovább hevítünk. 65 A hőhozzávezetés e különböző módjai a gőzfeszültség megszüntetésével összeköttetésben előnyösen használhatók a gőznek, a kritikus nyomásnál kisebb nyomások alatt való fejlesztésénél. 70 A hő a gőzfejlesztés valamely stádiumában tetszésszerinti módon vezethető hozzá, akár fűtőgázok útján, melyek a hevítőt is fűtik, vagy pedig külön fűtés, pl. a túlhevítőben elrendezett elektromos 75 fűtőellenállások útján. Erősen túlhevített gőzt, pl. higanygőzt is fuvathatunk be a munkaeszközbe, továbbá felhasználható a gőz súrlódása szilárd felületeken vagy belső súrlódása a túlhevítéshez. 80 A gőznyomásnak a használati nyo másra való beszabályozása előtt vagy alatt eszközölt hőhozzávezetés kérdése nincs semmi összefüggésben a használati gőz túlhevítésének kérdésével olyan ér- 85 telemben, amint •ElZ -fl, munkagépek üzeménél szükséges és általában fennáll. Ily túlhevítést természetesen a találmány szerinti eljárással fejlesztett és a használati nyomásra hozott gőznél is kell még 90 eszközölni. Ezt a túlhevítést a hőhozzávezetéssel egyesíthetjük, mely a használati nyomás beszabályozásához szükséges, Azonban ettől függetlenül is eszközölhető a gőznek a munkagéphez való veze- 95 tése előtt vagy a munkagép valamely közbenső fokán. Mindez nem szorul különösebb magyarázatra. Itt lényegében csak arról van szó, hogy — előreboesátva a nyomások helyes beállítását — a hő- L(X mennyiség, melyet a gőzfejlesztés valamely tetszésszerinti stádiumában a víz liez vezetünk, ne legyen az alapgondolat ból adódó, vagyis a gőz-vízszétválasztás szükséges minimális érték alatt. Ezt az IOÍ alapgondolatot úgyis lehetne kifejezni, hoffv egv helyen sem alakíttatik át elgőzölögtető hő. Osak a két ismertetett eljárás egyesítése, vagyis a kritikus nyomás vagy afe- ii( lett való gőzfejlesztés ós a használati nyomásra való nyomáscsökkentés előtt vagy alatt eszközölt további hőhozzávezetés teszi lehetővé, hogy pl. munkagépekhez alkalmas, a kritikus nyomáa HÍ alatti nyomású vízgőzt oly módon állít-