91188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetszésszerinti nyomású gőz előállítására erőgépek hajtásához

• Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91188. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Eljárás tetszésszerinti nyomású gőz előállítására erőgépek hajtásához. Firma Internationale Bensoii-Pateiit-Verwertungr A.-G. Zürich, mint Bensőn Márk kutatóvegyész London jogutódja.. A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 5-ike. Angolországi elsőbbsége 1922. évi május hó 15-ike. Erőgépek hajtására szolgáló gőz elő­állításánál különböző zavarok lépnek fel; melyek rendszerint annál aggasztóbbak, minél nagyobbak a nyomások, melyek 5 alatt a gőzt előállítottuk. Mindenekelőtt oly munkaeszközöknél jönnek figyelembe, amelyek rendes nyomásnál és hőmérsék­letnél folyékonyak, úgymint pl. a víz, higany stb. Annál nagyobbak ezek a za-10 varok, minél nagyobb a folyadék elgőzö­lögtetési melege, különösen nagyok azon­ban éppen a víznél, a gőzfejlesztők leg­inkább használt munkaeszközénél. A leg­fontosabb zavarok okozói a forrási jelen-15 ségek és pl. mint forrás késlekedés és ,a víz túlhevülése, a falak túlhevülése, hir­telen egyensúlyzavarok, ütések stb. je­lentkeznek. Annál aggasztóbbak, minél nagyobb azok a nyomások, melyekkel az 20 erőgépeknek dolgozniok kell. A találmány szerinti eljárással elhárít­juk e veszélyeket és nehézségeket azon felismerés alapján, hogy az összes zava­rok végeredményben arra vezethetők 25 vissza, hogy az előírt nyomású gőz fej­lesztésének valamely stádiumában a víz­nek és gőznek különválása következik be, mimellett általában a gőz és víz ugyan ugyanazon hőfokkal, különben azonban 30 egymástól teljesen elütő fizikai tulajdon­ságokkal bír, különösen teljesen eltérő í'ajsúllyal, különböző meleg vezetőképes­séggel. A víznek és gőznek e különválása fő-35 képpen kétféle módon jelentkezik. Ha a gőzt szokásos módon fejlesztjük, akkor a víz és gőz forralási folyamat folytán oly módon válik szét, hogy a gőz kis fajsúlya folytán a vízben emelkedik ős igyekszik a víz felszíne felett össze- 40 gyűlni. Emellett a víz és gőz egyenlő hő­fokú lehet. A vizet meleg hozzávezetése által változtatjuk gőzzé, egyelőre azon­ban hőf okemelés nélkül, úgyhogy egyenlő hőfokú víz és gőz egymás mellett lehet. 45 A víznek és gőznek ily módon való szétválasztása a nyomás és hőfok meg­felelő szabályozása által kerülhető ki. A találmány szerint különösen azáltal ke­rülhető ki, hogy a gőzt a kritikus érté- 50 kek felett fejlesztjük. A vizet ecélból kezdettől fogva nagy nyomás alá helyez­zük, amely nyomás legalább egyenlő a kritikus nyomással és e nyomás alatt he­vítjük. Ekkor a víz emelkedő hőfoka 55 mellett a gőz már nem válik ki a vízből. A folyamat nagy vonásokban olyképpen játszódik le, hogy az emelkedő hőfok mel­lett a vízrészecskék kohéziója egész foko­zatosan csökken, míg az egész tömeg a 60 kritikus hőfokot felvette. Ekkor a víz fel­színi feszültsége és kohéziója egyenlő zé­russal. A folyadékfelszín és általában a tömeg éles felülethatára megszűnik. Az egész tömeg úgyszólván indifferens álla- 65 pótban van, amelyet molekuláris por vagy pára gyanánt foghatunk fel és me­lyet sem folyadéknak, sem gőznek nem lehet nevezni. A folyadéktól annyiban különbözik ez a kritikus állapot, hogy 70 hiányzik a kohézió, a gőztől pedig annyi­ban, hogy a diffuzióképesség hiányzik. Az ily módon lazított anyag részecskéi a szétválasztással szemben semmiféle ellen­állást sem fejtenek ki és minden rázkó- 75 d ásnál felkavart atnak. A részecskék hő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom