91161. lajstromszámú szabadalom • Javítások levehető kerékagyon

— a — léptékben, melyek a részletek alakítását tüntetik fel. Az 5. ábra hosszmetszet. A 6. ábra felülnézete a (6) nyíl irányá-5 ban. A 7. ábra metszet C—C vonal irányában. A 8. ábra lefejtése és metszet A—A vonal irányában jobboldalról nézve. A 10 9. ábra lefejtése és metszet B—B vonal irányában szintén jobboldalról nézve. Az 1. ábra szerint (a) a külső agy, (b) a belső agy és (c) a csavaranya, melynek segélyével a külső agy a belső agyra ten-15 gelyirányban szorítható. A (c) csavaranya a (d) csavarmenetű részre csavaroltatik, melyhez az (f) fogazott koszorúval ellátott, valamivel vastagabb (e) rész csatlakozik, mely fogakba a külső agynak 20 (fl) fogazott koszorúja kapaszkodik, mimellett a fogak a 3. ábrának megfelelően ferde irányban vannak elrendezve és a 4. ábrának megfelelően nyomófelületük kb. a henger sugara irányában meredek, míg 25 hátfelületük lejtős. A belső agynak másik végén (g) kúpalakú felület és ezen (h) fogazott-koszorú van kiképezve. A külső agyon egy megfelelő (hl) fogazott koszorú van 30 elrendezve, melynek meredek oldalai a (h) fogak meredek oldalainak nyomása alatt fekszenek, midőn a külső agy a belső agyra szoríttatik. A (h, hl) fogak sugárirányú oldalai célsze-35 rűen oly síkok részei, mely síkok az agy forgási tengelyén mennek át, minthogy ily feltétel mellett a két agyrésznek kölcsönös helyzetének változtatása az érintkező felületek teljes nagyságára befolyás-40 sal nincsen. Ezen fogak háta egy különleges csavarfelületű alakkal bír. Ezen csavarfelület olyképp keletkezik, ha a forgási tengely felé hajló és a forgási tengelyt metsző egyenes, vagy esetleg görbe 45 vonalnak oly tengelyirányú és egyszersmind forgó mozgást adunk, melyek az (f, fl) fogazott-koszorú csavarmenetemelkedésének felelnek meg. Az 1—4. ábra szerint a csavarmenet 50 emelkedése, illetve a csavarmeneteknek egymástóli távolsága kb. 67.7 cm. Ezen méret és 10.15 cm. középátmérő mellett az (e) hengerfelület barázdái részére (Z) szög kb. 24° 56 perc, míg a kúpalakú rész 55 kb. 30° szöget zár le a forgási tengellyel. A csavarmenetszerű (f, fl) fogaknak a kúpalakú rész barázdáival való összefüggés legkönnyebben látható, ha feltételezzük, hogy a kúpnak köpenyvonala a tengelyhez képest 45° alatt foglal helyet és 60 azon az alkalmazott csavaralak emelkedésével tovább mozog. Ezen vonalnak metszéspontjai egy a tengelyhez képest derékszögű síkkal egy pontosan meghatározott spirálist adnak. 65 Az 5—9. ábrán feltüntetett diagrammok a foghátnak alakját mutatják, melynél a mozgatott vonal (Zl) szöge 16° 42 perc, illetve a csavarmenetemelkedés hengeralakú csavaroknál 6.09 cm. középátmérő 70 mellett 63.8 cm., mimellett az (Yl) szög, melyet a kúpfelület a forgástengellyel zár be, 14°. A diagrammban (f2) jelöli a belső agy hengeralakú felületén kiképezett fogakat, 75 melyek a külső agy (f3) fogaiba kapaszkodnak. A belső agy kúpalakú felületén kiképezett fogak (h2)-vel vannak jelölve, melyek a külső agy (h3) fogaival kapcsolódnak. Az (f2) és (f3) fogak mélysége 80 0.12 cm és a (h2, h3) fogak közepes mélysége ugyanaz; az előbbiek hossza 2.539 cm és az utóbbiak hossza 2.28 cm. Az 5. ábrán látható A—A vonal oly síkot jelent, mely az agy forgástengelyéhez 35 képest derékszög alatt áll és az O—P vonal oly felületen és síkban fekszik, mely a kúpnak tengelyét foglalja magában, melyen a (h3) fogak csúcspontjai fekszenek. 90 Ha az F—G csavarvonal (6. ábra) O—P vonala mozgásba hozatik, akkor az A—A síkkal való metszéspontja D-től E felé sugárirányban ós kerületi irányban (Cl) úttal (8. ábra) mozog és így jut el a (Dl) 95 ponthoz. Ha tovább mozgatjuk, akkor egy további (D2) pontot érünk el és ha folytatjuk, akkor a metszési pontok geometriai helyét (D, D8) görbe szolgáltatja. Ha ezen görbének (Dx, Dy) metszési 100 pontjait körökkel keressük fel, melyeket az (A—A) metszési síkban a fogak fej-és lábpontja körül húzzuk és ha azokat egy egyenes vonallal kötjük össze, akkor azoknak (a) szöge (9. ábra) a leggazdasá- 105 gosabb szög a foghát részére. Ha ezen szöget a-nél kisebbre vesszük, akkor a fogak működés közben ellentállást fejtenek ki, ha pedig nagyobbra vesszük, akkor a fogak között játék marad fenn. 110 Ha az (O—P) vonal metszési pontjainak geometriai helyét a (B—B) síkkal állapítjuk meg, akkor egy meredekebb (D9—D16) görbét (9. ábra) kapunk, mint az (A—A) síkban, mert ugyanazon sugár- 115 irányú mozgásnagyság mellett a kerületi