91131. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülési készülék

Megjelent 1930. évi július hó 1-én, MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91131. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. Elektromos kisülési készülék. International General Electric Co. Inc. Schenectady. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 24-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1923. évi november hó 6-ika. A találmány elektronkisülési készülé­kekre vonatkozik, melyeknek összemű­ködő elektródái közül a katóda fűthető s melyeknek zárt légüres tartályában al-5 kálifém, mint caesium vagy rubidium van jelen; a találmány különösen ekészülékek azon fajára vonatkozik, amelyben a ki sülés ütközésokozta számottevő ionizálás nélkül, főleg a negatív elektronok révén 10 megy végbe; a találmány lényege azoij felismerésen alapul, hogy a kisülés elő segíttetik, ha a katóda felületén oxigén tartalmú anyag rétégét létesítjük, pl. az­által, hogy a katódával érintkezésbe lépő 15 oxigént bocsátunk be, mely réteg a készü­lék működése közben szívósabban tartja az alkálifémet a katóda felületén, mint ha ez utóbbi nem lenne oxidálva. Ha egy kisülési készülék forró katódá 20 ját környező térbe alkálifém, pl. caesium vagy rubidium gőzét juttatjuk, alkalmas körülmények között a katódáról nagyobb elektronemissió idézhető elő, mint amek­korát alkálifémgőz nélkül lehetne létesí-25 teni. Ügy találtuk, hogy olyan készü­lékbe, mely wolíramelektródával bír én melyben a caesíumgőz nyomása alacso­nyabb, mint a mekkoránál ütközés foly tán számottevő ionizálás lép fel, az a hő-80 mérsék, amelyen az emissió maximális értékét éri el, 430° körül van. Ha a bura hőmérséke s ennek megfelelően a gőznyo­más magasabb, a megengedhető maximá­lis hőmérsék is fokozatosan növekszik 35 épp úgy, mint a megfelélő eleikstronemissió. Ezen emissiónatás valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a forró elektródán szakadatlanul képződik az alkálifém ad­sorbeált hártyája, melynek elpárolgás! sebessége lényegesen kisebb, mint a tö- 40 megben lévő tiszta alkálifémé. Az adsor­beált hártya felülete lényegesen könnyeb­ben küld ki elektronokat, mint az, olyan felület, mely a forró elektróda vagy ka­tóda tűzálló anyagából magából áll. Ezen 45 adsorbeált hártya ugyan szakadatlanul elpárolog, de szakadatlanul vissza is ké­peztetik a forró elektródafelületre ütköző alkálifém atomjai által. Ha a hőmérsék valamely gözfeszültségnek megfelelő kri- 50 tikus hőmérsék fölé emelkedik, a cae­siumhártya oly nagy mérvben párolog el, hogy az clakttronemissió csöikíkenni fog. Már ismertettük némely elektronnega­tív gáznak, pl. nitrogénnek stb. azon ha- 55 fását, hogy a forró katódán kötőréteget alkot s ezáltal az alkálifém adsorbeált hártyájának állandóságát fokozza. Ilyen kötőanyagok jelenléte esetén 430°-nál ma­gasabb működési hőmérsékeket alkalmaz- 60 hatunk s a katódáról megfelelően na­gyobb elektronemissiót idézhetünk elő, anélkül, hogy az adsorbeált hártya haté­konyságát csökkentenők vagy leronta­nék. 65 A találmány értelmében az alkálifémet, pl. eaesiumot vagy rubidiumot tartal­mazó elektronkisülési készülék egy lénye­ges jellemvonása abban áll, hogy a kató­dán oxigéntartalmú anyag rétege van ki- 70 képezve, mely még magas hőmérsékeken is szívósan tartja az alkálifémhártyát. A találmány értelmében továbbá a ké­szülékben olyan vegyi hatású anyagokat alkalmazunk, melyek a készülék műkő- 75 dése közben kis mennyiségekben felsza­baduló s a magas elektronemissióra káros gázokat lekötik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom