91110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ketenek előállítására
Megjelent 1930. évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKHgSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91110. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás ketenek előállítására. The Ketoid Co. Wilmington (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1925. évi junius hó 30-ika. É. A. E. A-beli elsőbbsége 1924. évi július hó 22-ike. A találmányt eljárás képezi keten előállítására és a találmány colja a keten gazdaságos és tiszta állapotban való előállítása. 5 A keteneket az R:C:0 általános képlet jellemzi, melyben R egy orgános két vegyértékű gyök, mint metilketenben, CH3 CH = C = 0 és ketenben, CH2 = C = 0. A ketenek oly vegyületek, melyek a CO 10 csoportot tartalmazzák, vagyis oly vegyületek, melyben egy karbonilcsoport egy egyes szénatommal vagy más orgános gyökkel kettős kötésben van jelen. Ezen csoport első tagja a keten, melyet 1907-15 ben Wilsmore izolált (Trans. Chem. Soc. 1907. évf., 91. kötet, 194. oldal). A ketent ezen kutató eeetsavanhidridnek vagy acetonnak melegben való megbontása útján, de igen kis termelési hányaddal kapta, 20 azon az alapon, hogy az anhidrid, illetve az aceton bomlást szenvedtek. Ezen felfedezés után a keteneket, mint osztályt, előállításuk és tulajdonságaik tekintetében kutatások és tanulmányok tárgyává 25 tették, de az összes esetekben a kitermelt ketenek mennyisége a hő útján megbontott anhidrid vagy keten menyiségéhez képest csekély volt és így ezen eljárások kereskedelmi szempontból nem bírtak ér-80 dekkel. Egész általánosságban ketenek oly orgános vegyületekből állíthatók elő, melyek az acilgyököt vagy acilesoportot tartalmazzák az E = CO típus szerint (ahol 85 E egy orgános gyök, rendszerint szénhidrogéngyök, pl. acetil, CH3 CO vagy propil, CH3 CH2 C0/ és pedig ezen vegyületeknek bomlásig való hevítése útján, de — mint említettük — a ketenben elért termelési •40 hányad a megbontott vegyület mennyiségéhez képest csekély. Azt találtuk már most, hogy az ilyen vegyületek, melyek hevítésnél ketent tartalmazó vegyületekké bomlanak, ily módon megbonthatok és a keten az elméletet megközelítő 45 mennyiségben és minimális degeneratív bomlással állítható elő, ha a vegyületet védő katalizátor, vagyis oly anyag jelenlétében hevítjük a bomlási hőmérsékletre, melynek az a törekvése, hogy a degenera- 50 tív bomlást, mely katalizátor hiányában fellép és a keten előállítását gazdaságtalanná teszi, visszatartja. Katalizátor nélkül, de egyébként ugyanolyan hőkezelés mellett, melyet a katali- 55 zátor jelenlétében alkalmazunk, a termelési hányad az elméleti hozadék 20%-ánál kevesebb volt, vagyis az anyagnak körübelül 80%-a veszendőbe ment azáltal, hogy nagy mennyiségben gázok, főként szén- 60 hidrogének képződtek. Ezzel szemben védő katalizátor alkalmazásával a ketenben elért termelési hányad az elméleti hozadék 80%-át felülmúlja és degenerativ bomlás csak csekély mértékben mutatko- 65 zik. Az eljárás keresztülvitelére alkalmas védő katalizátorok fémszulfátok; ezek közül kiválóan hatásosak azok, melyek nem bomlanak 700° C alatt. Különös sikerrel 70 használtuk a króm, magnézium, alumínium, kalcium, bárium, stroncium és ezüst szulfátjait és ezek közül ketennek acetonból vagy ecetsavanhidridből való előállításához az aluminiumszulfát látszik 75 a legkedvezőbbnek. Jó eredményeket szolgáltató katalitikus anyag előállítására úgy járhatunk el, hogy tiszta, száraz portlandcementből körülbelül 10%-os koncentrációjú forró, 80f
