91106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szénkéneg-gyártás termelési hányadának növelésére
Megjelent 1930. évi jú lius hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 91106. SZÁM. — IV/Í. OSZTÁLY. Eljárás a szénkéneggyártás termelési hányadának növelésére. Görög: Sándor vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1925. évi junius hó 3-ika. A szénkénegnek szén és kén, vagy kénéi'cek izzítása íitján való gyártásánál a tényleg kapott termelési hányad aránylag csekély. Tüzetes vizsgálataim azt mu-5 tattak, hogy a hiba nem magáiban a reakció lefolyásában van, hanem abban, hogy a tényleg képződött szénkéneggőznek lényeges része, kb. 15%-ig, a jelenleg kizárólag hűtés útján foganatosított kondenzáló lásnál a főképen kénhydrogénből álló, nem kondenzálható gázokkal együtt távozik. A gázokat ugyan rendszerint alkáliákkal vagy Laming-féle maisszávai megtöltött abszorbeáló készülékeken szokták még ke-15 resztülvezetni, de ez az eljárás csak a gázokban levő kén visszanyerését célozza és nem teszi lehetővé a gázokban levő szénkénegnek, mint ilyennek visszanyerését. A szénkénegveszteség oka a szénkéneg 20 nagy gőznyomásában rejlik, amely 20°-nál 298.63-at, de még 0°-nál is 127.91-et tesz. Minthogy a gázok hűtését, az erélyesebb hűtés költségeire való tekintettel, közönséges léghőmérsékleten foganatosítják, a 25 nagy szénkénegveszteség elkerülhetetlen. A találmány értelmében a szokásos hű tés mellett nem kondenzált gázelegyet a (stzénkéneget abszorbeáló anyagokon vezetjük keresztül, amelyek a szénkéneget 30 feloldják vagy amelyeket a szénkéneg felold. Dacára annak, hogy ily módon az eddig kárbaveszett szénkénegmennyiségek úgyszólván költség nélkül visszanyer-35 he tök, eddig ez az eljárás sem a gyakorlatban, sem az irodalomban ismeretessé nem vált, kétségtelenül azért, mert a veszteségek okát és forrását fel nem isimert ék. Az eljárással kapott szénkénegoldatból 40 a szénkéneget egyszerű desztilláció útján kiűzhetjük és kondenzálhatjuk, míg az oldószert az üzembe visszavezetjük. Az eljárást következőképen foganatosíthatjuk: 45 A szénkénegkemencéből jövő és a kondenzáló készülékeken átvezetett gázkeveréket magában véve ismeretes eljárásokkal (mosás, abszorbeálás) és ismeretes berendezésekben (gázmosó palackok, cen- 50 trifugálmosók, skrubberek) kezeljük az oldó, illetve abszorbeáló szerekkel. Legcélszerűbb folyékony anyagokkal dolgozni (alkalmas minden olyan anyag, mely Tíénkéneggel keveredik, pl. folyós szén- 55 hydrogiének. ezeknek folyós leszármazói, növényi-olajok, de lehetnek vizes oldatok is, mint pl. fenol vizes oldata stb.), melyekből frakcionált lepárlással lehet a szénkéneget elkülöníteni. De használha- 60 tünk oly szilárd anyagokat is, melyeket a szénkéneg old (pl. kaucsuk, gyanták, zsirok, stb.) Példa: A hűtőből jövő gázok összetétele: 70% kénhydrogén, 15% szénkéneg,15% egyéb 65 gáz. A gázokat egy vagy több, pl. petróleummal töltött mosóedényen vezetjük keresztül; a petróleum felveszi a szénkéneggőzöket, a mosóból kilépő gázok nem tartalmaznak szénkéneget. (Célszerű a mosó- 70 edényeket hűteni, mert a szénkéneggőzök elnyeletésénél hő szabadul fel.) Ami kor a petróleum kellő mennyiségű szénkéneget felvett, egyszerű desztilláló-készülékben a szénkéneget lehajtjuk és kon- 75 denzáljuk, a visszamaradó petróleumot visszavisszük az üzembe.
