91101. lajstromszámú szabadalom • Tengelyhajtás mótorkocsikhoz

23. A 21. igényben védett tengelyhajtás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lemezrúgók legalább is minden lengő tengelyrész számára egyetlen 5 darabból állanak, mely tengelyrészek ismert módon legnagyobb ellenállású testek gyanánt vannak kiképezve. 24. A 21., illetve 23. igényben védett tengelyhajtás í'oganatosítási alakja, azál-10 tal jellemezve, hogy mindkét lengő tengelyrész számára közös végigmenő rúgó van elrendezve, mely a kerékcsapágyakkal csuklósan, a járművázzal vagy a differencális áttétel tokjá-15 val pedig szilárdan vagy ugyancsak csuklósan van összekötve. 25. A 19. igényben védett tengelyhajtás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy mindegyik tengelyfél számára 20 legalább egy íeszítőrúd van alkalmazva, melyek egyrészt a tengelycsővel szilárdan, vagy a lengő tengelyrésszel hosszirányban eltolhatóan és másrészt a lengő tengelyrész számára 25 való vezetékrésszel szilárdan vannak összekötve. 26. Az 1., illetve a 25. igényben védett tengelyhajtás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a vezeték-30 részek a lengési tengelyek irányában a csakis a vezetéshez szükséges mértéken túl annyira ki vannak szélesítve, hogy önmagukban vagy rászerelt, célszerűen rövid rézsútos feszítőrudakkal 35 egyetemben a kerék tolóerejét a differenciális áttétel tokjára átvihetik. 27. Az 1. igényben védett tengelyhajtás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a rúgók támadási pontja a hajtó-40 kerék közeléből az ezen kerék és a vezetékrészek között fekvő részre van áthelyezve, úgyhogy az együtt kilengő rúgórész támadási pontja a hajtótengely, illetve tengelycső lengő részének 45 lengési tengelyéhez lehetőleg közel fekszik és kisebb lengési utakat ír le. 28. A 27. igényben védett tengelyhajtás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hajtótengely lengő részei kö-50 zött rúgók vannak elrendezve, melyek a lengő részeket közvetlenül egymás ellenében rúgózzák. 29. A 28. igényben védett tengelyhajtás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a rúgók a hajtótengely lengő ré- 55 szeinek közvetlen kölcsönös rúgózása céljából a differenciáltokon kívül és pedig célszerűen ezen tengelyrészekhez képest szimmetrikus helyzetben vannak elrendezve. 60 30. A 29. igényben védett tengelyhajtás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hajtótengely lengő részeinek közvetlen kölcsönös rúgózására való rúgók ezen tengelyrészek felett és 65 alatt vannak elrendezve oly módon, hogy az alul alkalmazott rúgó vagy rugók vonórúgók gyanánt, a felül elhelyezett rúgó vagy rúgók pedig nyomórúgók gyanánt vannak kiképezve, 70 melyek erejüket közbeiktatott karok útján a tengelycsőre, a belső csapágyra vagy a vezetékrészekre viszik át. 31. A 27. igényben védett tengelyhajtás fo- 75 ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a rúgók a hajtótengely részei felett és alatt a jármű hosszirányára keresztben vannak elrendezve. 32. A 31. igényben védett tengelyhajtás fo- 80 ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a jármű hosszirányára kersztben fekvő rúgók közepükön szilárdan vannak a jármű vázán, vagy a differentiáltokon ágyazva és egy- vagy két- 85 részűen vannak kiképezve. 33. A 31. igényben védett tengelyhajtás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a jármű hosszirányára keresztben elrendezett rúgók egy darabban 90 vannak kiképezve és utánaengedően vannak a jármű vázán vagy a differenciáltokon ágyazva. 34. A 31., 32., illetve 33. igényben védett tengelyhajtás foganatosítási alakja, 95 azáltal jellemezve, hogy a rúgók végei utánaengedően (pl. egy csúszócsapágyban) fekszenek fel a tengelycsövön vagy a hajtótengelyen. 11 rajzlap melleklettel. Pallas nyomda, Budapest. 91101