91092. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RÍRdSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91092. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Fűtőkályha. Apparateban Ges. Ing*. Magg & Co. Wien. Pótszabadalom a 89057. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1924. évi november hó 20-ika. A 89057. lajstromszámú törzsszabada­lom oly fűtökályhára vonatkozik, mely­nél a tüzelőtér felett, tüzelőanyagot fel­vevő, a fűtőgázok által beáramolt és 5 lyukgatott betétcsövet tartalmazó tar­tány van elrendezve és mely törzsszabada­lom lényege abban áll, hogy a tüzelő­anyagtartány alsó részén rostély van, hogy továbbá a betétcső a tüzelőtér irá-10 nyában nyitva van és hogy végül a tü­zelőanyagtartány és betétcsöve felső vé­gükkel, ismert módon szabályozható lég­bevezető nyílásokkal ellátott, fedőtérbe torkolnak. 15 A tartányban levő tüzelőanyag elgázo­síttatik és friss levegőnek a fedőtérbe való vezetésekor hatályos és sokáig tartó égésbe jut. A találmány tárgya a kályha egyes 20 szerkezeti részletére vonatkozik, amelyek a kályha hatásfokát növelik és annak szerelését megkönnyítik. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti kályhá­nak függélyes hosszmetszetét, a 25 2. ábrája pedig részletét tünteti fel. Az (a) tüzelőkosár felett, amelybe a (b) ajtón át juttatjuk a tüzelőanyagot, mint pl. szenet, fát vagy fűrészport és amely­hez a (c) ajtón át juthat a levegő, van a 30 samottal vagy hasonló anyaggal bélelt, illetve kitöltött kettős köpenyből álló (d) tüzelőanyagtartány elrendezve; ennek alsó részén van az (e) rostély, továbbá a hosszsinekből alkotott (f) betétcső, mely 35 a levegőbevezetés számára (g) hosszrések­kel van ellátva. Az (e) rostély az (f) cső­vel kapcsolva van, úgyhogy avval együtt kiemelhető. A (h) kályha köpenyének felső szélére gyűrűs horony segélyével (i) gyűrű van ráillesztve, melynek befelé 40 néző karimája van, amelyhez a (d) tüzelő­anyagtartány külső köpenye szélének át­hajlítása által van hozzáerősítve. Ezáltal a tüzelőanyagtartány jól ül és a (h) kály­haköpeny és a kályhának (k) fedőrészét 45 részben határoló (i) gyűrű között jó tö­mítést nyerünk. Az (i) gyűrűn szorosan ül egy második (1) gyűrű, amelynek nyílásába az (m) le­vegőhozzávezető nyílásokkal ellátott (n) 50 sapka van beillesztve, amelyhez képest az (o) forgótolattyú magasság-irányában elállítható. Az (n) sapkának belsejében kúpalakú betétlemez van elrendezve, amely a nyitott (o) tolattyú mellett az 55 (m) lyukakon át belépő friss levegőt a (h) tüzelőanyagtartány falazatának vezeti, miáltal a levegő arra kényszerül, hogy túlnyomórészben a tüzelőanyagtöltésen hatoljon keresztül és annak csak kis ré- 60 sze vonuljon az (f) betétcsövön át lefelé. Ezáltal a tüzelőanyag elégése lényegesen fokoztatik, azonos célból az (f) betétcső­nek keresztmetszete, valamint (g) hossz­részei a cső alsó részén összeszűkülnek, 65 amiáltal a kevésbbé kihasznált friss le­vegő eltávozása megnehezíttetik és az to­vább érintkezik a tüzelőanyaggal. A (h) kályhaköpenyt túlnagy hősugárzással szemben a (q) védőköpeny védi, a fűtő- 70 gázok az (r) csőcsonkán távoznak. A (t) samottöltés és a (d) tüzelőanyagtartány külső köpenye között (s) aszbesztbetét van elrendezve, amely a (h) kályhaköpeny felső részét túlnagy felmelegedés ellen 75 megvédi. A tüzelőanyagtartány által ki­sugárzott hőnek tehát lefelé kell vonul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom