91079. lajstromszámú szabadalom • Mozgó hengerrostély
Megjelent 1930. évi .julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91079. SZÁM. II/c. OSZTÁLY. Mozgó hengerrostély. Patocka Róbert mérnök Nestomitz. A bejelentés napja 1922. évi szeptember hó 16-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1922. évi lebraár hó 9-ike. Ismeretesek mozgó hengerrostélyok, melyeknél a dobokat egy darabból öntött, szakadatlanul forgó hengerek képezik. A rostélyhengereknek ezen szakadatlan forgása azonban azzal a hátránnyal jár, hogy az izzó tüzelőanyagnak szállított rétege a két-két rostélyhenger között elrendezett helytálló rostélyhidakon felgyülemlik. Ennek következtében a tüzelő-10 anyag a tüzelőszerkezetnek ezen részeiben nem éghet ki alaposan, amiből jelentékeny kalorikus veszteségek származnak. A rostélyhengereknek további hátránya abban áll, hogy azok egy darabból ké-15 szülnek, úgyhogy ha a rostély bármelyik helyen kiég, egy egész hengert kell kicserélni, ami nem gazdaságos. A találmányt képező hengerrostély az említett hátrányokat kiküszöböli. Ezen 20 rostély lényege abban áll, hogy mindegyik rostélyhenger gyűrűalakú, kongruens és kicserélhető rostélyrudakból áll, melyek közös tengelyre vannak felhúzva és csavarorsók útján huzatnak 25 össze. A rostélyhengerek szakaszosan forognak, ahol is a hengerek egyes részfordulatainak nagysága szabályozható. A mellékelt rajzon a találmány értelmében szerkesztett mozgó hengerrostély-30 nak egy foganatosítási alakja van feltüntetve és pedig az 1. ábra a rostély egy részének és a hajtószerkezetnek nézete, a 2. és 3. ábra a gyűrűs rostélynak nézete 85 és metszete, míg a 4. ábra két rostélyrúdnak felületeit síkbafejtve mutatja. A mozgó hengerrostély néhány egymás mögött ágyazott, forgatható (1) rostély-40 hengerből áll (1. ábra), melyek között helytálló (2) rosté] yhidak vannak elrendezve. Az (1) rostélyhengereket a (8) hajtó excentertárcsa a (3, 4, 5) kilincskerékhajtás, a (6) hajtórúd és a (7) vonórúd útján szakaszos forgó mozgásba hozza. 45 A (8) tárcsának (9) forgattyúcsapja az excentricitás beállítása és a rostélyhengerek részfordulatainak szabályozása céljából a (8a) fecskefarkalakú horonyban eltolható, úgyhogy a rostély a tüzelőanya- 50 got a kiégés sebessége szerint gyorsabban vagy lassabban szállíthatja. A rostélyhengerek a kongruens gyűrűalakú (10) rostélyrudak sorából állnak (2. és 3. ábra). A (10) rostélyrúd homlok- 55 oldalain fogalakú (11, 12) nyúlványokkal van ellátva, melyek a kerületen úgy vannak elosztva, hogy mindegyik (11), illetve (12) fognak egy-egy (13), illetve (14) foghézag feleljen meg. Ugy a fogaknak, mint 60 a foghézagoknak összes érintkező felületei lerézselt (11a, 12a, 13a, 14a) bevágásokkal vannak ellátva, melyek a rostélyrudaknak hengerré való összeállítása után gulaalakú nyílásokat képeznek (4. ábra), ame- 65 lyeken át a levegő a tüzelőanyagba áramlik. A rostélyrudaknak ezen elrendezése által elérjük egyrészt azt, hogy a légrések száma jelentékenyen növekszik és ezáltal a ható rostélyfelület is nagyobbodik, 70 másrészt anyagban megtakarítást érünk el, mert a rostélyhenger bármelyik részének kiégésénél csak a megsérült rostélyrudakat kell kicserélni. Ezenfelül a találmányt képező rostélyhengernek még 75 az a nagy előnye is van, hogy nagyszámúi nyílás létesítése folytán a hamú gyorsan és idejekorán eshet keresztül és pedig a henger belsejéből is, úgyhogy a henger nem tömődik el. 80