91064. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés tüzelőszerkezetek, különösen szénportüzelések falai számára
Megjelent 1930. évi juliii s hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91064. SZÁM. — II/c. OSZTÁLY. Védőberendezés tüzelőszerkezetek, különösen szénportüzelések falai számára. Allgremeine Elektrizitats Ges. Berlin. A bejelentés napja 1925. évi március hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi március hó 26-ika. Ismeretes, hogy tüzelőszerkezetek, különösen szénpor-, olajtüzelések és hasonlók falazatai, főképpen a láng eltérítési , helyein nagy elhasználódásnak vannak ki-5 téve. Külön hütőszerkezeteknek a falak ezen veszélyeztetett helyein való elrendezése nélkül nehéz a falakat hosszabb időn át üzemképes állapotban tartani. Ezért a szóbanforgó helyeken vízzel hűtött esöve-10 ket alkalmaztak, melyek azonban a magas hőmérséklet és a közvetlenül reájuk fúvott tüzelőanyagrészecskék által erősen megtámadtatnak és ennek következtében üzemzavarokra adhatnak alkalmat. Ha a 15 hűtőcsöveket a falazatba rakják le, akkor a kívánt hőelvezetés a falazattól a hűtőcsöveken átáramló hűtőfolyadékhoz — a falazat hőtároló hatása folytán — neon nagyon kedvező. 20 Ezen hátrányok elkerülésére a találmány értelmében a tüzelőtér falának veszélyeztetett helyein a hűtőcsövek felvételére tartályokat rendezünk el, melyek magas hőmérsékleteknek ellenálló, nem 25 oxidálódó fémből, pl. az úgynevezett alitanyagból (alumíniumot tartalmazó acél, öntöttacél, vagy öntöttvas) készülnek, a'hol is magukat a hűtőcsöveket jó hővezető masszába, pl. ólomba, vagy fémsók, 80 fémoxidok, vagy hasonló fémvegyületek öinlesztékeibe ágyazzuk. Az alit-anyagból készült fémtartályok, melyek 1400—1600° C hőmérsékletnek vannak kitéve, a hőt a megömlesztetit ólmon keresztül a vízzel 85 átfolyt hűtőcsövekre könnyen átviszik, amélikül, hogy a hőmérséklet ezen tartályoknál a tüzelőanyagnak gyulladási hőmérséklete alá (átlag körülbelül 800° C) süllyedne. A leírt módon felszerelt fém-40 tartályok a tüzelőtér falainak erősen igénybevett helyeit hatályosan megvédik, úgyhogy a körülményes és időrabló javítások, melyeket eddig gyakran kellett végezni, alig válnak szükségessé. A mellékelt rajz a találmány szerinti 45 berendezésnek két példaképp vett foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra pl. szénporlángzó útján hevített tüzelőtér hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra (A—B) vonala mentén 50 vett metszet és a 3. ábra egy kemence tüzelőterének más foganatosítási alakja, szintén hosszmetszeííben. Az (a) tüzelőteret (1. ábra) a (b) szén- 55 porlángzó fűti. A lángok ismert módon a nyilakkal jelzett utat követik és a (c) csatornába téríttetnek el. Ezen csatornának azon felső éle, melynél a láng az (a) tüzelőtérből a (c) csatornába lép, az el- 60 használódásnak a legnagyobb mértékiben ki van téve, minthogy a befúvott tüzelőanyagrészek ezen élhez ütköznek és ezenkívül ezen a helyen a hősugarak is erősen koncentráltainak. A találmány értelmé- 65 ben ezen a helyen a (d) fémtartály , van beépítve, mely a hűtőfolyadékot vezető (e) csöveiket foglalja magába. Az (e) hűtőcsöveket a (d) tartályban a jó hővezető (f) massza, pl. ólom veszi körül. Ólom helyett 70 oly fémsókat is alkalmazhatunk, amilyeneket fémek edzésére szolgáló ömlesztékfürdőkhöz használnak. A (d) fémtartály igen magas hőmérsékletnek ellenállói, nem oxidálódó anyagból, pl. alit-anyagból ké- 75 szül és az (g) fedéllel van lefedve. A (d) tartály és az (f) töltőmassza anyagát úgy választjuk meg, hogy a tartály az illető helyen fellépő hőmérsékletet kibírja, míg a töltömassza, bár cseppfolyosódik, de 80
