91063. lajstromszámú szabadalom • Elektromos lámpa az üzem közben fejlesztett fémgőztöltéssel

— 2 — elosztása, valamint az a körülmény, hogy a hatásfok rendkívül kedvező, mert adott esetben körülbelül gyertyánként 0.1 wattra fokozható. 5 Az ionizált gőz jelenléte az áramátmenetet jelentékeny mértékben növeli, amennyiben az elektronok negatív mezejének áramkorlátozó hatása, mely rendesen térbeli töltés név alatt ismeretes, lé-10 nyegileg ki van küszöbölve. A katód helyes hőmérséklete körülbelül gyertyánként 1 watt fogyasztásnál áll be. Magasabb katódhőmérséklet esetében úgy az izzó kisülés által kisugárzott összes fénymennyi-15 ség, mint az izzási teljesítmény csökken, minthogy jelentékenyen nagyobb katódhőmérsékletnél az a körzet, amelyen belül a kisülés stabil, kisebbedik. Az áramerősség és a bevezetett feszült-20 ség viszonya a 4. ábrán látható diagramm (12) görbéjéből kivehető; ezen diagrammban a feszültségeket abscisszák, a hozzájuk tartozó áramerősségeket pedig ordináták gyanánt vittük fel. Mint a görbe mu-25 tatja, a zérustól kezdve növekvő feszültséggel az áramerősség igen gyorsan emelkedik és pedig zérustól körülbelül 100 milliampereig vagy ennél többre, ezután a feszültség további fokozódásánál tág kör-30 zeten belül lényegileg állandó marad; ezt követőleg az áramerősség ismét növekszik és a kisülési karakterisztika, mint ezt a pontozott vonal jelzi, negatívvá válik. Zérustól egészen a szokásos 110—220 volt-35 nyi hálózati feszültségeken belül fekvő (oa) határértékig a kisülés előtétellenállás nélkül is stabil, minthogy az áramerősség a bevezetett feszültség növelése nélkül nem fokozódhat. Az (oa) határértéken 40 túlmenő feszültségeknél a kisülés stabilitása megszűnik. A feszültség további fokozása fényívszerű kisüléshez vezet, < melynél az áramerősség a kisütési elektródák közötti feszültség megfelelő csökkenése 45 mellett növekszik. Ha a hőmérsékletet és ezzel a nátriumgőz nyomását fokozzuk, akkor a stabilitás megszűnésének kritikus pontja alacsonyabb feszültségértékeknek felel meg, 50 vagyis a készülék üzemi körzete kisebbedik. Oly nátriumgőznyomásnál, mely körülbelül 400° C. hőmérsékletnek felel meg, az áram-feszültség-karakterisztika már körülbelül 110—125 volt hálózati feszült-55 ségnél negatívvá válik és oly izzókatódoa csövek karakterisztikájához hasonlít, melyek más, aránylag jelentékeny nyomások alatt álló gőzökkel vagy gázokkal tartat nak üzemben. A 2. ábrán feltüntetett készülék előnyösen lámpa vagy váltakozó 6 árarn egyenirányítója gyanánt használható. Az 1. ábrán feltüntetett lámpánál, mely a lámpába bevitt elgőzölögtethető fémtől eltekintve szerkezetileg a szokásos fém 6 szálas izzólámpákkal megegyezik, a burában csak egy zegzugosán elrendezett, célszerűen wolframból álló (14) izzótest van elrendezve. Az áram bevezetésére aránylag vastag, pl. wolframból vagy molibdén- 7 bői álló (19, 20) drótok szolgálnak, melyek célszerűen magában véve ismert módon a (21 ^ lábaktól a tartóváz ellenkező végéig terjednek, ahol az izzószállal szokásos módon vannak összekötve. Ha az 1. ábrán 7 feltüntetett lámpát, melybe ugyanúgy, mint a 2. ábrán felüntetett lámpába kellő mennyiségű alkálifémet, célszerűen nátriumot viszünk be, szokásos módon egyenárammal vagy váltakozó árammal üzem- 8 ben tartjuk, akkor a pozitív és negatív árambevezetés között fennálló feszültségkülönbség folytán a nátriumgőzben az izzótesthez mellékzárlatban kisülés jön létre, mely az egész burát ugyanúgy, 81 mint a 2. ábra szerinti foganatosítási alaknál élénk sárga fénnyel tölti ki. Az ily módon előidézett fényhatás által kisugárzott fénymennyiség feltűnően nagy és a bura nagyságától függ; ez a fény- 91 mennyiség az izzótest által kisugárzott fénymennyiség sokszorosa lehet. Váltakozó áram esetében az izzószálnak a bevezető drótokkal közvetlenül szomszédos részei felváltva a legnagyobb pozitív 9; potenciállal rendelkeznek és más, inkább negatív izzószálrészekhez képest a kisülés szempontjából anódok gyanánt hatnak. Ezen részek tehát túlhevülhetnek, minthogy úgy ellenállások gyanánt, mint a ki- K siilés anódjaiként felhevíttetnek. Egyenáramú üzem esetében ez csak a pozitív árambevezető drót közelében fekvő izzószáldarabokra vonatkozik. Az árambevezetődrótokkal szomszédos izzószálrészek K túlhevítésének elkerülésére ezen izzószálrészeket előnyösen vastagabb drótból készítjük. A 3. ábrán feltüntetett lámpa az 1. ábrán láthatótól csak abban különbözik, 1: hogy magában véve ismert módon kettős falú burája van, ahol is a bura két fala közötti tér a hőveszteség csökkentésére célszerűen evakuálva van. A nátriumgőzt a lámpába desztilláció u útján visszük be. Ezen célból fémnátriu-