91040. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű belsőégésű erőgép
Megjelent 1930. évi juliii s hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91040. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Kétütemű belső égésű erőgép. Schiittler Pál mérnök Charlottenburgr. A bejelentés napja 1925. évi január hó 30-ika. A találmány tárgya kétütemű belső égési erőgép — mótor —, mely az ismertté vált kétütemű motorok hátrányait, mint a tökéletlen töltést, nagy átáramlási 5 veszteségeket, a töltőkeveréknek és a mosólevegőnek helytelen rétegezését, az ennek folytán előálló alacsony thermikus hatásfokot, valamint a tökéletlen szabályozhatóságot — nem mutatja. 10 A rajz 1—3. ábrája a találmány szerint kétütemű mótor egy kiviteli példáját mutatja, mely tiszta keveréküzemre van szerkesztve. Az 1. ábra a mótor függélyes metszete; a 15 2. ábra annak keresztmetszete; a 3. ábra a dugattyú hosszmetszete. Az (a) szekrényben, mely úgy a hengervezetéket, mint a forgattyúhajtás által igényelt teret tartalmazza, a (b) dugattyú 20 jár, mely ismert módon a (k) forgattyús hajtóművel működik össze. A (b) dugatytyúnak a megszokottól eltérő kiképzése van, amennyiben az égési tér felé eső oldalán csőtolattyú gyanánt van kiképezve, 25 mely a hengervezeték és a (c) hengerfej között szoros zárással fel és alá jár. Ellenkező oldalán a dugattyú két (i) csúszópályával bír, amelyek a vezérlés céljaira használtatnak fel. A dugattyú csőalakú 30 részében két (h) hasíték és két (f) hasíték van kiképezve, melyek közül a (h) hasítékok a keverék átáramlását, az (f) hasítékok a keverék kiömlését teszik lehetővé. Az (f) és (h) hasítékok egymáshoz képest 35 90° alatt fekszenek. Az (a) szekrényben az említett hasítékokhoz 45° alatt a (g) hasítékok fekszenek, melyek a keveréknek az (a) mótorszekrénybe való bebocsátására szolgálnak és a (b) dugattyú által, 40 röviddel felső holtponti állásának elérése előtt, szabaddá tétetnek. A mótor működési módja a következő: A dugattyú felfelé haladásánál az (a) mótorszekrény forgattyúkamrájában vacuumot hoz létre. A dugattyú, röviddel 45 legfelsőbb állásának elérése előtt, a (g) keverékbebocsátóhasítékokat szabaddá teszi, mire a keverék a mótorszekrénynek a dugatyú alatti terébe áramlik. Lefelé haladásánál a dugattyú a beszívott keve- 50 réket összenyomja és az röviddel a dugattyú alsó holtponti állásának elérése előtt az (e) csatornákon és a dugattyútolattyún szabaddá váló (h) hasítékokon át az égési térbe áramlik; a friss gáz a 55 gyújtási hely közelében lép be az égési térbe és az ott visszamaradt égési termékeket a dugattyú ezen helyzeténél nyitva álló (f) hasítékokon át kihajtja. A gyújtás a (d) gyújtógyertyával történik, mely a 60 levehető és hűtőbordákkal ellátott (c) hengerfejben van elrendezve. Az (n) nyílások rendeltetése, hogy a hengerfej és a munkahenger közé levegő járhasson be, mely ezen részek hűtését elősegíti. 65 Az ismertetett elrendezés több tekintetben előnyös. A dugattyú által beszívott és a kompresszió alatt benyomott keverék térfogata nagyobb az égési tér térfogatánál 70 és azok az ellenállások, melyeket a csatornák, valamint az átáramló nyílások képviselnek, nem gátolják az égési tér teljes megtöltését, mivel a keverék fölös menynyiségben van jelen és így a fojtási ellen- 75 állások dacára is, az égési teret teljesen megtöltheti. Miután a keverék vezetése egyenáramban történik, az égési gázok a friss gáz által először is az égési tér azon helyéről szoríttatnak ki, ahol a gyújtó- 80
