91025. lajstromszámú szabadalom • Sebességmérő különösen lokomotívokhoz

Megjelent 1930. évi julius li ó 120 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91025. SZÁM. — VII/C. OSZTÁLY. Sebességmérő különösen lokomotivokhoz. Rezsny Kálmán gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi március hó 21-ike. A jelen találmány tárgya olyan sebes­ségmérő, melynél a külső felületükön csa­varmenettel kiképezett esősúlyok a se­bességgel arányosan forognak és esavar-5 kerékkel kapcsolódnak. A csavarkerekek a mérési időegység alatt elfordulás el­len rögzítve vannak, ennek leteltével az óramű segélyével felszabadulnak, mikor is a sebességgel arányos magasságra 10 emelkedett esősúlyok eredeti helyzetükbe vissziaeslnek, hgy újból kezdjék játéku­kat. A mellékelt rajzon látható a találmány példaképem íoganatosítási alakja: Az 15 1. ábra oldalnézet, a 2. ábra az 1. A—A és a 3. ábra ugyanennek B—B vonala sze­rinti metszet, a 4. ábra a vezérgyűrű kifejtése nagyí-20 tolt léptékben és az 5. ábra egyik módosított foganatosítás. A sebességmérő úgynevezett főtengelye áttételek közvetítésével hajtja az, (a) eső­súlyteoigeilyt, amelynek (al) horonyveze-25 tékébe kapcsolódik a (b) esősúlynak (bl) éke, ily módon biztosítván azt, hogy az esősúly nemcsak együttforog a tengelyé­vel, hanem azon tengelyirányban el is csúszhat. Az esősúly felületének csavar-80 menetei a (c) csavarkerékbe kapcsolód­nak, mely utóbbi viszont szerves össze­függésben van az (e) kilincskerékkel. Minthogy a rajz szerinti foganatosítás­nál két esősúly van alkalmazva, két egy-35 mástól független, egyenkét (c) és (e) ke­rekekből álló elem van az esősúlytenge­lyekre merőleges (eo) tengelyen alkal­mazva. Az (e) kilincskerekekbe az (fl), illetve (f2) kilincsek kapcsolódnak, me­lyek a (g) hüvelyek közvetítésével szilár- 40 dan összefüggnek a (gl), illetve (g2) emel­tyűkkel. Az (fl), illetve (f2) kilincsekből és (gl), illetve (g2) emeltyűkből álló ele­mek a (h) tengelyen vannak elhelyezve és a (d) rúgók szolgálnak arra, hogy a ki- 45 lincsek az (e) kilincskerekekbe kapcso­lódjanak. Az óraművel függ össze a (k) időtengely, amelynek hengeres (1) pár­kányára van erősítve az (m) gyűrű. Ezen utóbbin egymáshoz 120°-nyi szög alatt 50 helyezzük el az (mo) bütyköket, melyek forgás közben a (gl), illetve (g2) emel­tyűk kellően kiképezett (go) fejeibe üt­köznek. Az így leírt berendezés működése a kö- 55 vetkező: Az óramű egyenletes sebességgel forgatja a (k) időtengelyt, ennek megfele­lően a (gl) és (g2) emeltyűket felváltva megemeli, aminek következtében az (fl) és (f2) kilincsek is váltakozva kikapcso- 60 lódnak az (e) kilincskerekek fogaiból. Ha már most a jármű, melynek sebességét megfigyeljük, halad, ugy az (a) esősúly­tengelyek is forognak, ezekkel együtt a (b) esősúlyok, mely utóbbiak belekapcso- 55 lódnak a (c) csavarkerékbe és mind­addig, míg ezek el nem fordulhatnak, emelkednek. Ha például az időtengely egy körülfordulásának ideje 12 mp és az (mo) bütykök az (fl) és (f2) kilincseket 70 pontosan egy mp időre akasztják ki, úgy egy-egy esősúlynak emelkedési ideje 3 mp, mely egyúttal a mérési időegység. Minthogy azonban két esősúly váltakozva emelkedik, az időtengely 12 mp-nyi kö- 75 rülfordulása alatt hatszor, vagyis 2 má­sodpercenként történik a regisztráló be­rendezés és mutató beállítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom