91017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenletesen elosztott induktivitással ellátott kábelekben a mellékbeszéd csökkentésére
— 3 hogy itt csak a nagysági fok megállapításáról van szó. Ekkor kapjuk, hogy a2 s8 K AK = g l o Minthogy az eredeti kapcsolás a kábelben 5 a fenti 1. egyenlet szerint ugyanazon feltételek mellett, s K-val egyenlő, ezért a javulást ez az egyenlet adja meg: s 3 A7K ~ A kiegyenlítőszakasz két végpontjának 10 egyidejű kiegyenlítésekor tehát a fenti 1. egyenlet helyébe ez az egyenlet lép: 3 Pl. egy a = 0.1 szögmértékkel bíró Krarup-kábelnél a mellékbeszédek b = 3-nak 40 megfelelő javulását kívánjuk elérni. Ez esetben fenti 8. egyenlet (s)-re ezt az értéket szolgáltatja: 1-73 - 1-5 e 01 3-8 Ab = 1 a2 sa 7. Másrészt ha a A b szükséges javulás van megadva, akkor egy kiegyenlítőszakasz 15 hosszát ezen képlet alapján lehet kiszámítani: 1.73 -i Ab s = e 8. ac -2js A kondenzátorszekrényeknek tehát egy- 45 mástól 3.8 km távolságokban szabad elrendezve lenniük. A mellékbeszéd javulása a kábelszakasz mindkét végén megközelítőleg ugyanaz. Ezt a következő megfontolásokból láthat- 50 juk: Képzeljünk egy kiegyenlítőszakaszt a fenti 5. és 6. egyenlettel, tehát az (x=0) helyről kiindulva meghatározott pótlólagos kondenzátorok segélyével kiegyenlítve. Akkor a komplex kapcsolás, a sza- 55 kasz másik végén, a fenti 1. és 2. egyenletnek megfelelően ez: 20 Ts = K0 e + K.s+^K . e 0 vagy megközelítőleg: —2T S —2PS rs == K0 e + j . K0 2 as . e -f Ks -f 2 r (s—x) . dx — 2 P (s-x) • —2(3(s+ j K . e . dx + 2ja y (s-x) K .e -x) Ha Tg = 0 kell hogy legyen, akkor ezen két feltételnek teljesítve kell lennie: — 20s » —2p(s—x) K0 e + K.s = -JK . e dx 0 és K0 s -2Ps K -2(5 (s-x) e d x 25 E két egyenlet mindkét oldalán lévő kifejezések egymásból való kivonásából kapjuk, hogy s —2p(s—x) s.K8 = — y^x.K.e dx 0 mely egyenlet, az e— 2 ^s maximális nagy-80 ságú tényezőtől eltekintve, a fenti 5. egyenlettel teljesen megegyezik. Hasonló az eset a K0 értékére vonatkozólag is. Ezen kis különbségeket teljesen el lehet tüntetni, ha a Krarup-kábeleknél is az 85 egész kábelszakasz középpontjában kezdjük meg a kiegyenlítést. Az (I) törzs és a négyes vezeték közt pl. az együtt való beszéd kiegyenlítésére az 5. ábrán látható vázlatnak megfelelő elrendezés szolgál, melynél (Ml) és (M2) két, a kábelkiegyenlítéshez való mérőkondenzá- 60 tort jelöl. A kábel (Ao) elején lévő (J) végkapcsolat az (RÍ, R2, R3) és (R4) Ohmféle ellenállásokból áll, melyek az (1, 2, 3, 4) erek és az (E) föld közt feküsznek. Ezen Olhm-féle ellenállások helyett esetleg a 65 hullámellenállásnak pontos utánképzése is használható. Az (M2) és (Ml) mérőkondenzátorokat átkapcsolókkal az (I) és (II) törzsvezeték egy-egy ere közé lehet kapcsolni. A kábel (Al) pontján az (s) kiegyen- 70 lítő szakasz végén az (S) áramforrás van az (I) törzsre kapcsolva ós e törzs erei az (r) ellenállásokkal vannak egymással őszszekötve, melyeknek közös pontja az (F) telefonon át a (II) törzs rövidre zárt ér 75 párjával van összekötve. Az eljárást pl. az 1—3. ábrákon látható vázlat szerint foganatosíthatjuk, tehát úgyhogy mindenekelőtt az (M2) és (Ml) mérőkapcsolatokhoz tartozó kondenzátoro- 80 kat addig változtatjuk, amíg az (Al) ponthoz kapcsolt telefonban hangminimum áll
