91016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szűk és mély építőgödrökben aknák vagy hasonló építmmények előállítására vizet vezető földrétegek jelenlétében

szivattyútól függélyesen lefelé számítva, legfeljebb 10 m mélységből lehet szívatni. A lejtős kutak segélyével a víz az építési gödörtől elég nagy távolságban fogható 5 fel és biztosan elérhető ugyanaz . a lesü­lyesztési mélység, mint az aknán kívül el­rendezett függélyes kutaknál. A 7. és 8. ábra egy aknaépítés megfelelő foganatosítási példáját mutatja metsaet-10 ben és felülnézetben. Itt (36) az akna, (37—40) a kútkoszorúk (körölt), melyek lejtősen vannak fúrva a (36) aknából. Mindegyik k ú tkoszorú kút­jai (41) szívóvezetékhez csatlakoznak. 15 Egy-egy fülkében, mindegyik kútkoszorú­hoz, (42) szívószivattyú van elrendezve, mely a (43) fels'zállócsöveken át, a beszí vott vizet kiszállítja az aknából. Ajánla­tos az éppen legalsó szintről az akna bel-20 sejében elrendezett (44) kutat mlűködtetni. Az elrendezés hatása olyan, hogy a (45) normális talajvízáll ássál szemben, a (46) görbe szerint érünk el leisülyesztéslt. Ha elegendő tér áll rendlelkezésre az 25 építőgödörben, ugy a kutak csatlakozta­tására szolgáló (41) körvezetékeik, mint a (42) szívószivattyúk, külön fülkék ké­szítése nélkül, magában az építőgödörben rendezhetők el. 30 Az 1. ábrán feltüntetett építkezési mód­nál ,az egyes tárnák egymástól való füg­gélyes távolsága attól a lesüllyesztéstől függ, mely az egy szinten lévő csőkutak­kal elérhető. Ez normális viszonyok közt 35 nem fog 4—5 métert meghaladni. A találmány értelmében a itátrnatávol­ságot azáltal lehet növelni, hogy az akná­ban magában az építkezés közben, egy kútberendezés előzi meg" a mindenkori 40 aknatalpat. Ennek a berendezésnek segé­lyével, egy kútkoiszorú "védelme alatt, az aknának 4—5 métert tetemesen megha­ladó leásása válik lehetővé. Csak akkor, ha a lesüllyesztési görbe esetben is túlközel 45 jut az aknához, készítünk új, 1<Ú1 koszorú­val ellátott tárnaberendezést és azután megismételjük a fent leírt eljárást. Erre a célra, a függélyes csűkutakon kívül, az aknában abból ferde irányban fúrt kutak 50 is használhatók. A 9. és 10. ábra egy ilyen foganatosítási példát mutat metszetben és felülnézetben. Itt (47) jelöli az aknát, benne a (48) cső­kutafcból álló vízemel ő be1 rend ezéss e 1, 55 melynek segélyével az aknát annyira le­ássuk a vizet vezető rétegbe, amíg a raj­zolt helyzetet és ezzel a víznek a (49) pon­tozott vonalnak megfelelő lesüllyedését értük el. Azután a (47) aknából előbb (50) tárnáikat ásunk annyira, hogy az e'lső (51) 60 kutak fúrhatok, vagy ha ezek már előbb felülről fúrattak, bekapcsolhatók legye­nek. A jelen esetben két kutat elegendő nek vettünk fel, hogy a (49) vízvonal ilyen lesüllyesztését és az (50) tárnák to- 65 vábbi kiásását végezhessük, hogy aa (52) kutak elkészíthetők, illetőleg bekapcsol hatók legyenek. Hevesebb víztódulásnál szükségessé válhatik, hogy nagyobbszsáimú tárnát és (51) kutak koszorúját rendezzük 70 el. Ezután minden esetben, a , tárnáknak egy mjásodÍK kútkoszorúig vaíló meghosz­szabbítá'sa végezhető és végül az (53) cső­kutak koszorúja állítható elő. A 10. ábra szerint valamennyi kút az egyik aknaol- 75 dalon, T-alakú tárnákban van elrendezve és ott elhelyezett szívóvezetéketkkel, egy­egy közös szivattyúhoz van kapcsolva. Az (53) kútkoszorú segélyével azután a talaj­vizet az (54) pontozott vonalig süllyeszt- 80 jük le. Az akna további lefelé ásásához most a (48) kutakat újból üzembe helyezzük és az , építkezés előrehaladásának megfele­lően mélyebbre süllyesztjük le. Minthogy 85 a (48) kutak folytonosan üzemben marad nak, a víznek az aknában, a kútberende­zéshez tódulása igen csekély és ily módon a talajvíz a tetemes nagyságú darabbal, az (55) pontozott vonalig süllyeszthető le. 90 Most újból (56) tárnákat vájunk és köz­ben segédkutak alkalmazása mellett, is­imét egy (57) kútkoszorút építünk be. Ily módon, váltakozva, továbbhaladva, tet­szőleges mélységig való vízlesülyesztésl 95 érhetünk el. Az aknatalp előtt haladó kutat előnyö­sen használhatjuk akkor is, ha olyan vizet át nem eresztő réteg áttöréséről van szó, mely alatt tetemes artézdkus nyomás 10C alatt álló víz van. Az aknában elrendezett kút fog ekkor elsőnek belépni a vizet ve­zető rétegbe és ott szivattyúzással, a víz­nyomást annyira csökkenteni lehet, hogy a vizet át nein eresztő réteg alsó határán, 105 eigy tárnát lehet beépíteni éppúgy, minit azt az 1. ábrán rajzolt foganatosítási pél­dánál leírtuk. Hogy a víz az át nem eresztő rétegen való keresztülihatolásakor ne kerülhessen akadálytalanul az akna 110 afeó részébe, ajánlatos a kutait olyan áll­ványról fúrni, mely az aknában a kiter­jeszkedett (feszültségét vesztett) víz fel­színének magasságában van elrendezve. A fúrócsövet azután minden nehézség nél- 115 Mii oly art hosszúra lehet venni, hogy a Víz fönt magától ki ne folyhasson. An-

Next

/
Oldalképek
Tartalom