91016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szűk és mély építőgödrökben aknák vagy hasonló építmmények előállítására vizet vezető földrétegek jelenlétében
— 2 — találmányok felhasználásával még tökéletesbítve is vannak. Az 1. és 2. ábra oldaltárnák segélyével való aknaépítést mutat és pedig az építés he-5 lyének metszetével és aknaberendezés felülnézetével. A 3—6. ábrák két további foganatosítási példát ábrázolnak segédaknákkal és ezekben elrendezett szivattyúkkal, melyek a 10 talajvízlesüllyesztést követve, fokozatosan mélyebbre helyeztetnök. A 7. és 8. ábra szerint az aknaépítésnél ferdén felfelé haladó kutakat fúrunk. A 9—11. ábrák végül olyan foganatosítási 15 példát mutatnak, melynél az egyes tárnáknak egymástól való függélyes távolsága, magában az aknában elrendezett kútberendezés segélyével, növelve és ezzel a tárnák száma, bizonyos építési mély-20 ségre vonatkozólag, csökkentve van. Az 1. ábrán egy akna építési helye vázlatosan van feltüntetve, mely akna három, vizet vezető és két, vizet át nem eresztő földrétegen hatol keresztül, hogy 25 az ez alatt lévő, ugyancsak vizet át nem eresztő réteg lehordható legyen. Feltettük továbbá itt, hogy ezen utóbbi réteg alatt újlb|ól vizet vezető réteg van. A rajzon (1—4) jelöli a vizet vezető, 30 (5) és (6) a vizet át nem eresztő földrétegeket, (7) a lehordandó réteget és (8) az aknát, mely körül, körben az (1) rétegben lévő víz lesüllyesztésére szolgáló kutak vannak elrendezve, ahol is (9, 85 9) az első (legmagasabb) szint kútjait és (10, 10) a második szint kútjait jelöli, melyek a (12), ill. a (13) szívócsövekhez vannak kapcsolva. A hozzátartozó szívószivattyük a rajz áttekinthetősége céljából, 40 elvannak hagyva. A tárnák csak a szivattyúk felállítási helyén vannak bővítetten feltüntetve. A normális talajvízállást a (14) pontozott vonal jelzi, a vízlesiilylyesztési görbét a (15) pontozott vonal. 45 Utóbbi egészen az (5) vízáthatlan rétegig halad lefelé. Ebben a rétegben (16) tárnák vannak vájva, a (2) rétegben az első vízlesüllyesztési szint kútjainak beépítése céljából. Ebből a (16) tárnából van-50 nak mindjárt fúrva a (2) réteg második szintjéhez való kutak is, hogy amint azt már említettük, az építés menetét gyorsítsuk. Ha a (2) rétegben a víz nyomás alatt áll, akkor a (16) tárna magassági 55 helyzetének megválasztásánál erre tekintettel kell lenni. Szükség esetén a (2) rétegbje bemerülő legfelső kutakat is már olyan tárnából kell fúrni, mely még az (1) rétegbe van vájva. Az itt elért lesülylyesztési görbéket a (17) pontozott vonal 6( jelzi. Ugyanilyen módon haladunk keresztül a (3) rétegen is. Végül, hogy a (4) rétegből, a lehordandó (7) réteg talpán keresztül, a vízáttörést meggátoljuk (18) kutakat rendezünk el, melyek a talajvíz le- 6í süllyesztését végzik a (4) rétegben, a (19) pontozott vonalnak megfelelően. A 2. ábra az egy és pedig a legfelső szinthez tartozó tárnákat, kutakat, csővezetékeket, szivattyúkat és az aknákat fe- 70 lülnézetben ábrázolja. Egy körkerületen itt hat (9) kút van egyenletesen elosztva. Ha a vízviszonyok szükségessé teszik, még kút is lehet elrendezve, melyeket a körülményekhez képest, a főtárnából, mellék- 75 tárnák segélyével, lehet fúrni, hogy ezzel a tárnaépítés munkájában megtakarításokat érjük el. Megjegyzendő, hogy bizonyos körülmények közt, olyan kutaknál is, melyeket 80 nem a föld felszínéről fúrtunk, alkalmazhatók mélykúti szivattyúk. Ezeknek ekkor az az előnyük van, hogy a tárnák függélyes távolsága egymástól növelhető. Mindenesetre ajánlatos ekkor, hogy a mély- 85 kúti szivattyúk csak a vízemelés munkáját végezzék addig a tárnáig, melyen nyomóvezetékük van az aknáig vízszintesen keresztülvezetve. Ott azután egy nagyobb szivattyú végzi a víznek az akná- 90 bó'l való kiszorítását. Az egyes kútkörök nagyságának, azaz a szintek mélyebb vagy sekélyebb egymás alatt való elrendezésének megválasztása gazdasági kérdés. Mélyebb elrendezés rö- 95 videbb tárnákat eredményez; számításba veendő azonban, hogy előrehaladó vízlesüllyesztésnél a talajvízgörbe a felső szinteken kivül kerül, ezek tehát kikapcsolódnak. Minthogy azonban a talajvíz- io< áramlásban egy bizonyos állapot (tehetetlenségi állapot) íentartásához bizonyoe, pontosan meghatározott vízmennyiséget kell továbbítani, ezt a vízmennyiséget, az utóbbi esetben, részben nagyobb mélység- IOÍ bői és így nagyobb erőkifejtéssel kell felhozni. Ha az építési hely említésreméltó hozzáfolyással nem bíró talajvízmedencében fekszik, akkor fokozatosan az egész medencét üresre szivattyúzzuk; az egyes H( kútkörök egymástól való távolságát ennek folytán nem kell oly nagyra választani. Hogy kedvezőbb lesüllyesztés! görbéket vagy helyesebben mondva, lesülylyesztési felületeket kapjunk, ajánlatos az íif egymás alatt fekvő szintek kútjait egymáshoz képest eltoltan elrendezni. Ha az