91016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szűk és mély építőgödrökben aknák vagy hasonló építmmények előállítására vizet vezető földrétegek jelenlétében

Megjelent 1930. évi julius lió 1-én. MAGYAR KTRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91016. SZÁM. — XXI/e. OSZTÁLY. Eljárás szűk és mély építőgödrökben aknák vagy hasonló építmények előállítására vizet vezető földrétegek jelenlétében. Siemens Bauuuion G. m. b. H. Kommaiiclit Ges. Berlin. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 11-ike. Aknaépítésnél eddig, ha vizet vezető földrétegeken (úgynevezett úszóhegységen) kellett áthatolni, a biztos építkezés szempontjából lényegileg csak az úgyne-5 vezett fagyasztó eljárás jött tekintetbe. Ez az eljárás kíilön hidegtermelő berendezés építését és számos cső elhelyezését tette szükségessé, melyek karbantartása és üzeme tetemes költséget okozott. Mint-10 hogy az építkezés biztonsága a szükséges alacsony hőfok fenntartásától függött, a hidegtermelő berendezést jól fel kellett szerelni tartalékgépekkel. Nagyobb átmérőjű, a t alj vízbe beme-15 riilő építőgödröknél számtalan esetben alkalmazták már a talajvíz lesüllyesztésében álló eljárást és ha az építőgödrök a talajvízbe mélyen Lemerültek is, még" mindig sikerült az építőgödrön belül, több 20 szintben elhelyezett csőkutak segélyével, a talajvízlesüllyesztést meggyőzni. Ennek az ismert eljárásnak közvetlen átvitele aknáik építésére lehetetlen, mert a szűk aknakeresztmetszet nem nyújt arra lehe-25 tőséget, hogy több szintben helyezzünk el benne csőkútsorokat. A találmány értelmében a talajvízlesüllyesztést, szűk aknák építésénél, úgy alkalmazzak, hogy az akna körül körben 80 csőkutak koszorúját rendezzük el és több szintben működtetjük azokat. Ügynevezett mélykúti szivattyúk alkalmazása esetén az egyes szinteken lévő kutakat a föld felszínéről működtethetjük. 35 Ez azonban csak mérsékelt mélységek esetén lesz gazdaságos, mert az egyébkor szükséges, igen nagyszámú ilyen szivattyú gyakorlatilag alig szerezhető be ilyen építkezéshez. Yan azonban arra is eszköz, hogy la> 40 zönséges vízszivattyúikkal végezhessük a víz kiszivattyúzását. Erre a célra a kutakat a föld felszínéről fúrjuk és, az aknából vájatokat (tárnákat) ásunk, melyekben a megkezdett kutakat szívóvezetékek- 45 hez kapcsoljuk. Az egy és ugyanazon szinten lévő különböző kutakból jövő szívóvezetékeket azután egy közös szivattyúhoz vezetjük. Ennek folytán kisszámú szivattyúra van szükség, ímelyek- 50 nelc egyenkint nagyobb a teljesítményük és melyek ennek folytán gazdaságosabban dolgoznak, mint a tetemesen kisebb mélykúti szivattyúk. Lényeges továbbá ennél az elrendezésnél, hogy a csőkutak a 55 tárnákból is fúrhatok. Nagyobb mélysé geknél ennek folytán a föld felszínéről történő kútfúrással szemben, fúrási munkát is megtakarítunk. Célszerű azonban a kútfúrást olyan tárnából végezni, mely 60 a hozzátartozó szívócsővezetékkel bíró tárna fölött fekszik. Ekkor a kút megkezdésekor rögtön be lehet kapcsolni a szívóvezetéket és így időveszteség nélkül lehet a talajvízsüllyesztést folytatni, míg ellen- 65 kező esetben, előbb még be kellene várni a kút fúrásához szükséges idő leteltét, hogy a talajvízsüllyesztést és az akna. mélyítését lehessen végezni. A kutaknak a felettük fekvő tárnákból való fúrása esze- 70 rint g>r

orsabb építkezést tesz lehetővé. Hogy a kutak fúrását az aknákban gyorsítsuk, célszerű lesz továbbá a tárnákat, a fúrási helyeken, felfelé vagy lefelé kibővíteni, hogy hosszabb csőszakaszokkal 75 lehessen dolgozni. A rajzokon a találmány foganatosítási példái vannak bemutatva, melyek további