91013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testeknek wolframmal való bevonására

Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91013. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás testeknek wolframmal való bevonására. N. Y. Philips' Gloeilampenfabriekeii Eindhoven. A bejelentés napja 1924. évi október hó 29-ike. Hollandiai elsőbbsége 1924. évi junius hó 28-ika. A találmány testeknek wolfrámmal való bevonására szolgáló eljárásra vonatkozik. A találmány értelmében az elektro-5 mosságot vezető anyagból álló testnek wolfrámmal való bevonására szolgáló eljárás abban áll, hogy megömlesztett wolframátot vagy megömlesztett wolframátok keverékét oly kis áramerősséggel 10 elektrolizáljuk, hogy a wolfrám a katóda gyanánt kapcsolt testen összefüggő réteg gyanánt választatik ki. A wolfrámátok az n X2 Om WOa össztételű vegyületek, ahol n és m egész számot, X pedig egy fé-15 met jelent. Kitűnt, hogy az elektrolizis a találmány értelmében igen kedvező eredménnyel foganatosítható, ha az áramsűrűség a katódafelület négyzetcentiméterére 100 milliampernél kisebb. Rendsze-20 rint ajánlatos, ha 1000° C alatti olvadási ponttal bíró wolframátból vagy wolframátok keverékéből indulunk ki. A találmány értelmében előnyösen megömlesztett alkaliwolframátot vagy a megöm-25 lesztett alkaliwolframátok keverékét elektrolizáljuk; különösen kedvező eredményeket értünk el lithiumwolframát (LÍ2WO4) elektrolízisénél, azonban más alkaliwolframátok elektrolízisénél is ked-30 vezőbb eredmények érhetők el. Azon hőmérséklet, melyen a találmány értelmében az elektrolízist foganatosítjuk, célszerűen 900° C felett van, miután előfordulhat, hogy 900° C alatt wolfrám-85 ködök keletkeznek, melyek a katódán szilárd anyag alakjában nem válnak ki, hanem az ömlesztékben kolloidálisan feloldva maradnak. Általában ajánlatos lehet, ha a hőmérséklet, melyen az elektrolízist foganatosítjuk, a wolfrámát vagy 40 a wolframátok keverékének olvadási pontjához nem fekszik túlságosan közel, mert ha ezen hőmérsékleti különbség túlságosan kicsiny, a megömlesztett mass 'a túlságosan nagy viszkozitással rendelk'- 45 zik, mely az elektrolizis folyamatának jő lefolyására nem kedvező. Az itt felállított feltételnek pl. megfelel a lithiumwolfra mát (LÍ2WO4), mely kb. 750° C hőmérsékleten olvad. Előnyösen alkalmazható 50 azonban a lithium- (LisWCM és kaliuinwolframát (K2WO1) eutektikus keveréke, melynek olvadási pontja közel 500° G vagy a nátrium- (Na2\VOi) és kaliurnwolframát (K2WO4) bizonyos keveréke, 55 mely közel 650° C hőmérsékleten olvad, azonban n X2 Om WOs összetételű más wolframátokkal is kedvező eredményeket értünk el. Az elektrolízisnél általában gondos- 60 kodni kell arról, hogy az ömleszték ne kezdjen túlságosan fölösmennyiségű. WOa-t tartalmazni. Kitűnt ugyanis, hogy ilyen fölösmennyiségű WO3 wolfrámbronzok kiválasztását idézheti elő, melyek a 65 wolframátoknál kevesebb oxygént tartalmaznak és a PX2O + nWOs = mO általános képletnek felelnek meg. Ezen wolfrámbronzok néha már képződnek, ha a WOa fölösmennyisége csak 5%-ot tesz ki. 70 A találmány értelmében azon test, amelyen a wolfrám lecsapatik, wolfrámból való egykristályból is állhat. Megállapítottuk azt. hogy a test ekkov szintén egykristály gyanánt növekedik. 75 úgyhogy ilyen módon egykristályból való test állítható elő, mely az eredetinél nagyobb. Ezen célból pl. wolfrámból való