90963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás köd létesítésére nagykörzetű öntözési célból

Megjelent 1930. évi jvilius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90963. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás köd létesítésére nagy körzetű öntözési célból. Balinszky Pierre mérnök Paris. A, bejelentés napja 1924. évi jar.uár hó 12-ike. A találmány célja víznek kis cseppekben, vagy köd alakjában nagy távolságra való elosztása oly célból, hogy ez által területeket öntözni s a környék levegőjének 5 nedvességét módosítani lehessen. A víz porlasztása azon tüneményen alapul, hogy ha egy folyadéksugár egy cseppje nagy oldalirányos igénybevétel- -nek vettetik alá, a csepp-poralakra oszta-10 tik szét. Az ilyen igénybevételek vagy magának a vízsugárnak sebes mozgása által idézhetők elő, melynek révén a víz a kiömlési csatorna falaihoz súrlódik: előidézhető e 15 hatás továbbá egy helytálló szilárd test, vagy egy mozgó gázsugár által, melyek a folyadék mozgásirányához képest különböző helyzetűek és sebességűek s a folya dékkal érintkezésbe jutnak. 20 Elvben tehát mellékes, hogy a porlasztandó vizet helytálló vagy a vízzel azonos vagy ellentétes irányban mozgó felületekre irányítjuk-e, vagy pedig, hogy a helytálló víztömeget vetjük alá szilárd 25 testek, vagy gázsugarak behatásának. A lényeg az, hogy a porlasztóközeg és a víz között tetemes sebességkülönbségeket idézzünk elő. A porlasztott víznek a vele keveredett 80 légsugárral nagy távolságra való szállításának lehetősége azon fizikai törvényen alapul, mely szerint egy vízcsepp súlya, ill. esése méreteinek köbével, ellenben az előrehaladásával kifejtett légellenállás a 85 méreteknek csak négyzetével arányosan változik. Tekintsünk, pl. egy 1 mm átmérőjű vízcseppet, mely szabadon' esve 1 m másodpercenkénti sebességgel bír. Ha ezen csep-40 pet több kisebb, K mm átmérőjű, cseppre osztjuk fel e cseppeknek útja kilövelés után laposabb lesz, mint a nagy cséppé, vagyis lassabban fognak esni, mert súlyuk n.3-szor légellenállásuk ellenben csak n.2-szer lett kisebb. Ezen elméletet iga- 45 zolja az a tény, hogy a köd nagy távolságokon halad át földrehullása előtt s a tengerzajlásból eredő vízport a szél gyakran több km-nyi távolságra is elviszi. A találmány szerint a vizet finoman el- 50 porlasztva, köddé alakítjuk, melyet azután a szél minden irányban nagy távolságokra visz el. Minthogy a köd átlagos fajsúlya min denesetre nagyobb a levegőénél, önsúlya 55 folytán előbb-utóbb a földre fog jutni, miközben a felső rétegek nyomása az alsó rétegek süllyedését elősegíti. Ha e közben a termelőkészülék újabb ködmennyiségeket szorít a meglévő ködbe, 60 úgy a köd a készüléktől távolodóan szoríttatik el, úgyhogy ezáltal nagy felületekre osztható el a nedvesség. A mesterséges köd irányítása céljából a termelőkészüléket beállítható légcsava- 65 rokkal lehet felszerelni, melyek a körlégben heves légáramokat idéznek elő s a ködöt a kívánt irányba terelik. Hasonló célra használhatók az olyan pneumatikus készülékek, melyek légörvényeket idézve 70 elő nagy áthatolóképességű légáramokat létesítenek. A csatolt rajzokon példaképpen 1. ábra egy foganatosítási példát forgó kúpos porlasztóval, 75 2. ábra egy módosítást lapátos porlasztóval, 3. ábra sík tányérral tüntet fel. 4. ábra nyomólégtáplálással működő példát tüntet fel; 80