90955. lajstromszámú szabadalom • Ipari tüzelés

— 5 — hogy a (22) égési tér további (56) és (57) égési terekkel van kibővítve, melyek a tüzelőtértől oldalt fekszenek. Ezáltal az előre néző függőleges (16) hővisszaverő 5 fal, a (13) rostély hátsó végétől, kisebb távolságban lehet elrendezve, mint hogyha a (22) égési tér egyedül szolgálna a tüzelőanyag illó alkatrészeinek elégetésére. A 17. ábrán a (13) rostély változó szé-10 lességgel és oly hosszban van kiképezve, hogy rajta olyan (D) tűzfészek rendezhető el, mely több kúpos (59, 60) tüzelőanyagrakásból áll. A rosté'lynak szélesebb része a tüzelőtérnek nyitott hátsó vége 15 felé van fordítva. A hátsó sorban a (60) tüzelőanyagrakások száma tehát nagyobb lehet, mint a megelőző sorban levő (59) rakások száma s az (59) tüzelőanyagrakások célszerűen a hátsó sorban levő (60) 20 rakások között képződő (61) mélyedésekkel fekhetnek egy vonalban. Ezáltal elérjük, hogy a (22) égési térből és a hátsó (16) harántfaltól a mellső sor (59) tüzelőanyagrakásaihoz ható hősugárzást és hő-25 visszaverődést, a hátsó sornak (60) tüzelőanyagrakásai nem akadályozzák és emellett a szomszédos tüzelőanyagrakások között hőkicserélődés is jön létre. A rostély mindkét oldalán továbbá ele-80 gendő tér áll rendelkezésre az áttöretlen (62, 63) téglapadkák részére. E padkák ugyanúgy, mint a rostély mögött fekvő (23) padkák, előnyösen a rostéllyal egy síkban fekszenek, amiáltal a már említett 85 (56) és (57) égési terek mélysége a tüzelőtér megfelelő részeinek mélységével lényegileg egyenlő. Az (56) és (57) égési tereknek a tüzelőtérben való kiképzése által elérjük, hogy a tüzelőanyag illó alkatrészei-40 nek elégése a tűzfészek közvetlen közelében megy végbe, ahol ez elégésből származó hő a tüzelőanyag szárítását és bontó desztillációját elősegíti. Nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha 15 a (D) tűzfészek (17. ábra) oly kiterjedésű, hogy nagyobb számú (59, 60) tüzelőanyagrakást foglal magában, e rakások a rostélyon bármilyen alkalmas más módon is elrendezhetők. Szabadalmi igények: 50 1. Ipari tüzelés, viszonylag sok illó alkatrészt tartalmazó szilárd tüzelőanyagok részére melynél a tüzelőanyag tűzfészekben rendeztetik el és az illó alkatrészek levegő bevezetése közben 55 desztilláltainak, míg a tüzelőanyag többi részei részint a tűzfészekben és részint az illó alkatrészek lángjában szuszpendálva égettetnek el, azáltal jellemezve, hogy a tüzelőanyag elégetése 60 lényegileg a tűzfészek felett és mögött, a szokásosnál magasabb helyzetben megy végbe, ahol is ez a helyzet a tűzfészekhez és az azt körülvevő részekhez képest olyan, hogy a hő a tűz- 65 fészekre lefelé és hátrafelé sugároztatik és arról visszaveretik, továbbá jellemezve azáltal, hogy az elégést kizárólag a tűzfészekben keresztüláramló levegő táplálja, anélkül, hogy ezután 70 szekunder levegő vezettetnék be. 2. Az 1. igényben védett tüzelési rendszer foganatosítási alakja, tűzszekrénnyel és segéd-égési térrel, mely a tűzszekrény mögött fekszik és vele szabad és 75 nyitott összeköttetésben áll, azáltal jellemezve, hogy a segéd-égési tér magasabb, mint a tűzszekrény minimális magassága és a tűzfészekből kilépő elégethető anyagokat mindaddig felveszi, 80 míg csak azok tökéletesen el nem égtek, ahol is a két tár közötti hézag, mely erre a célra elegendő, rövidebb és magasabb, mint a hasonló ismert tüzelési rendszereknél. 85 3. A 2. igényben védett tüzelési rendszer foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tűzszekrény tetőzete ferdén felfelé és hátrafelé van irányítva. 4. A 2. igényben védett tüzelési rendszer 90 foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hátsó fal — előnyösen homorú visszaverő felület alakjában — ívelve van. 5. A 4. igényben védett tüzelési rendszer 95 foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a két tér boltozattá van egyesítve. 9 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest. 90955