90946. lajstromszámú szabadalom • Kiegyenlítő kondenzátorokkal ellátott pupinizált távbeszélő vezeték

út hossza tehát attól függ, hogy hol fek­szik ez a kapcsolat. A 2. ábrának megfe­lelő viszonyok esetén, mely csak abban különbözik az 1. ábrán rajzolttól, hogy az 5 áramot felvevő (R) és (W2) ellenállás he­lyet cserélt, nem fordul elő. Itt valameny­nyi, a vezeték hosszában elosztott kapcso­latok által előidézett áram útjának hosz­sza ugyanaz és pedig (s)-el egyenlő. Az 10 áram útja a 2. ábrán pontozott vonallal van feltüntetve. Ez esetben tehát az össz­kapcsolat az egyes részkapcsolatok al­gebrai összegével egyenlő, mely utóbbiak a vezeték mentén vannak elosztva. 15 Ha már most az elosztott kapcsolatok pl. mindenütt egyenlőek, akkor az összha­tást, az 1. ábra esetében is, egy a szaka­szok közepén fekvő kondenzátorral he­lyettesítve képzelhetjük, minthogy ezen 20 kondenzátorra nézve az áram útja (s)-el egyenlő és ez a hossz megegyezik az el­osztott kapcsolatoknak megfelelő (O)-tól (2s)-ig növekedő áramútak középértéké­vel. Valamennyi zavart teljesen meg le-25 het tehát szüntetni, ha a kiegyenlítésre szolgáló kondenzátort, amint azt a talál­mány javasolja, szintén a szakasz köze­pén helyezzük el. A kiegyenlítésre szol­gáló (c) kondenzátor az 1. ábrán ponto-80 zott vonalakkal van berajzolva. Ha ellen­ben, amint ez eddig szokásban volt, a sza­kasz egyik végén iktatnánk be egy ki­egyenlítő kondenzátort és pedig ugyan­olyan nagyságút, mint előbb felvettünk, 35 akkor az áramot az x = s pont felé el­nyomnék ugyan, de az x = 0 pont felé fo­lyó áramot nem. Világos másrészt, hogy a kondenzátor, ha úgy méretezzük azt, hogy az x = 0 ponton az áramot meg-40 szüntesse, az x = s ponton az áram fellé­pését teljesen meggátolni nem lenne többé képes. A találmány természetesen csak akkor alkalmazható, ha — mint fent feltettük 45 — a kapcsolat az egész szakasz mentén ugyanaz marad, hanem más esetben is. így pl. ha a kapcsolatok, bár nagyságu­kat illetőleg változnak, de mindig ugyan­azon irányban hatnak, a kiegyenlítés pontossága, a találmány segélyével, tete- 50 mes mértékben növelhető. Mert a kon­denzátornak a szakasz végén való beépí­tésekor, a kondenzátoron és az elosztott kapacitásokon keresztül vezető úthosszak közt a legnagyobb különbség (2s), míg a 55 kondenzátornak a szakasz közepén való beépítése esetén ez a különbség legfel­jebb (s)-el egyenlő lehet. Ha tehát a kiegyenlítő kondenzátoro­kat, a találmány értelmében, a csévemező 60 közepén rendezzük el, mint az az 1. ábrán a pontozott vonallal rajzolt (c) konden­zátorral vázlatosan be van mutatva, ak­kor a kiegyenlítésnek jelentékeny mér­tékű javulását érhetjük el az eddig szo- 65 kásos kiegyenlítéssel szemben. A fenti példa, melyen a találmány mű­ködési módját leírtuk, mint említettük, két kettős vezetéknél való, úgynevezett áthallás esetére vonatkozik. Természete- 70 sen alkalmazható a találmány akkor is, ha más esetekben, tehát pl. egy négyes vezeték vagy különböző négyes vezetékek beszédáramai közt kell az induktív zava­rokat megszüntetni. Amennyiben ekkor 75 még kondenzátorokat kell bárminő, a földdel szemben fennálló kapacitásokhoz hozzákapcsolni, természetesen ezeket a pótkondenzátorokat is a találmány értel­mében, a szakaszok közepébe kell be- 80 iktatni. Szabadalmi igények: 1. Pupinált távbeszélő vezeték az induk­tív zavarok megszüntetése céljából be­épített pótkondenzátorokkal, azáltal 85 jellemezve, hogy ezek a pótkondenzá­torok a csévemező közepén vannak beépítve. 2. Az 1. pontban igényelt pupinált táv­beszélő vezeték foganatosítási alakja, 90 azáltal jellemezve, hogy a vezetékerek és a föld közt fennálló kapacitások be­folyásolására szolgáló pótkondenzáto­rok is a csévemező közepébe vannak beillesztve. 95 1 rajzlap melléklettel. Píillas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom