90945. lajstromszámú szabadalom • Feszültség biztosító

lb. ábra) vagy egyenlő oldalú vagy egyenlő szárú háromszöget képez, mimellett a második esetben a földdel kapcsolandó (h) elektróda képezi a háromszög 8 csúcspontját. A 2. ábrán az (f) és (g) elektróda egy kettős vezeték (a) és (b) ágához van kapcsolva, míg a (h) etlekróda a földhöz. Ha az (a, b) vezeték valamely okból meg nem 10 engedhető nagy feszültséget kapna, a földhöz képest, akkor az (f) és (h), valamint a (g) és (h) elektródák közt végbemenő kisülések árama meggátolja, hogy a védendő (t) készülék részei túl nagy fe-15 szültséget vezessenek a földhöz képest. A 3—5. ábrákon látható oscillogrammok, melyek feszültségbiztosító műkő dési módját világítják meg, úgy vétettek fel, hogy az (f) és (h), valamint a (g) és 20 (h) elektródák közé elég nagy váltakozó áramfeszültséget kapcsoltunk. Az ábrákon (I) és (II) a részkisütőáramokat jelöli, míg (III) a (t) készüléken keresztülfolyó áramot, ahol is az ordináták az áramerős-25 séget és az abscissák az időt jelölik. A 3. ábra elektrolitvasból készült olyan elektródák esetében mutatja a kisütő ára mok lefolyását, melyek egymással párhuzamos, síklapú lemezekből állanak, ahol 30 is a (h) lemez az (f) és (g) lemez közt van elhelyezve. Bár olyan anyagot (elektrolitvasat) használtunk itt az elektródák készítésére, mely —• alkalmas elektródaalak és alkalmas elektródaelrendezés esetén — 35 kitűnően beválik, a kedvezőtlen elektródaalak folytán az (I) és (II) részkisülések, mint látható, különböző időpontokban ve szik kezdetüket, úgyhogy a (III) görbe a periódus kezdetén zeg zugos részt mutat. 40 A periódus második felében sem teljesen egyenlő lefolyású a két részkisülés, úgyhogy ezen idő alatt csaknem állandó (III) zavaró áram folyik a (t) készüléken keresztül. 45 A 4. ábra egy, az 1. ábrának megfelelő elektródaelrendezéssel és aluminiumból készült elektródákkal bíró feszültségbiztosító oscillogrammjait ábrázolja. A részkisülések itt, mint látható, egyidejűleg veszik ugyan kezdetüket, a részáramok 50 lefolyása azonban szabálytalan, úgyhogy itt is szabálytalan (III) zavaró áramok folynak a (t) készülékbe. Az 5. ábra végül olyan feszültségbiztosító cső görbéit mutatja, melynél vasból 55 készült elektródák az 1. ábrán látható módon vannak elrendezve. Az (I) és (II) részkisülések csaknem egyenlő lefolyásúak, úgyhogy a (III) zavaró áram gyakorlati értelemben eltűnik. 60 Minthogy az elektródahengerek többnyire aránylag kis átmérőjűek, bizonyos körülmények közt, célszerűen egész vastagságukban beforraszthatok az üvegcsőbe, úgyhogy közvetlenül az árambeve- 65 zetésre használhatók, ami a feszültségbiztosítók tömeges gyártását egyszerűsbíti és olcsóbbítja. Különösen alkalmasak erre a célra bizonyos vasötvözetek (pl. vas-molydan-kobalt-ötvözet), melye- 70 ket minden nehézség nélkül lehet gázmentesen beforrasztani az üvegcsőbe. Szabadalmi igények: 1. Feszültségbiztosító egy gázzal telt edényben egymással párhuzamosan el- 75 helyezett elektródákkal, azáltal jellemezve, hogy az elektródák tengelye keresztmetszetben, egyenlő szárú háromszöget alkot. 2. Az 1. pontban igényelt feszültségbiz- 80 tosító foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az elektródák körvagy ellipsiskeresztmetszetűek. 3. Az 1. vagy 2. pontban igényelt feszültségbiztosító foganatosítási alakja, az- 85 által jellemezve, hogy az elektródák hatásos anyagaként vas vagy valamely vasötvözet nyer alkalmazást. 4. Az 1., 2. vagy 3. pontban igényelt feszültségbiztosító foganatosítási alakja, 90 azáltal jellemezve, hogy az elektródák végeikkel közvetlenül keresztül vannak vezetve az edényfalon. 1 rajzlap melléklettel. J-ajlaí- nyomda, Budapest.