90941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid vagy karbamidderivátok és aldehydek kondenzációstermékeinek továbbkezelésére

elosztott állapotban és magasabb hőmérséken alkalmas oldószerek behatásának vetjük alá. Oldószer gyanánt különösen formaldehyd jön tekintetbe, kontaktus-5 anyagokkal vagy enélkül. Nyilt kérdés maradhat, hogy a formaldehyd behatása csak dispergálást idéz-e elő, vagy hogy egyúttal kondenzáció is megy-e végbe. Az aprított kemény kondenzációs termékek-10 nek (vagy félszilárd közbenső termékeknek) kondenzáló szerek jelen- vagy távollétében formaldehyddel való kezelése révén mindenesetre viszkózus oldatok létesülnek, melyek ugyanolyan sajátságokat 15 mutatnak, mint az eredeti vízoldható reakciótermékek, amennyiben megfelelő besűrítés után vagy mint oldatok használhatók, vagy az oldószernek lehetőleg tökéletes kiűzése után kemény műmasszákká 20 dolgozhatók fel. Ahhoz azonban, hogy az aprított hulladékokat újból homogén műmasszákká dolgozhassuk fel, nem kell azokat okvetlenül tökéletesen solok gyanánt oldatba vinni. 25 A jelzett cél ugyanis azáltal is elérhető, hogy a kolloid-dispers vagy durva-dispers elosztású anyagot kis mennyiségű oldószerrel keverjük s meleg és nyomás egyidejű behatásának vetjük alá. 30 Ilyenkor nemcsak tulajdonképpeni oldószerek alkalmazhatók, hanem olyan adalékok is, melyek csupán kellő duzzasztó hatást fejtenek ki az anyagra. Különösen jól bevált e célra magának a reakciónak 35 viszkózus kezdeti terméke, melynek kis mennyisége a lehetőleg finomra aprított végkondenzációs termékhez keverve, sajtolható port szolgáltat, mely mindennemű alakdarabbá préselhető. Természetesei1 40 ezen eljárás nemcsak hulladékok feldolgozására, hanem már eredetileg poralakban létesített végkondenzációs termékeknek formadarabokká való feldolgozására is alkalmas. 45 Az említett gelek oldószerei gyanánt ásványi savak, különösen vizes oldataik alakjában is szolgálhatnak. Ez igen meglepő, mert tudvalevőleg a reakció folyékony kezdeti termékei már kis mennyi-50 ségű ásványi sav hozzáadásakor kemény likacsos masszákká alakulnak, melyeket egyáltalán nem lehet tovább feldolgozni. Ellenben a teljesen keményített gel például 10%-os só-, salétrom- vagy kénsav-55 ban főzve igen gyorsan víztiszta oldattá alakul, melyből alkalmas módon, pl. lehűtés révén terjedelmes fehér csapadékot lehet kiválasztani, melyet azután ismételt feloldás és leválasztás révén tisztíthatunk és kimosás után száríthatunk. Ezen port 60 az előbb ismeretett módok bármelyike szerint dolgozhatjuk fel tovább. Lehet mechanikus diszpergálás révén vagy oldószerek, különösen formaldehyd segélyével (kontaktusanyagok alkalmazása mellett 65 vagy enélkül) sollá alakítani s az így nyert többé-kevésbé viszkózus víztiszta oldatokat lakkok előállítására, vagy impregnáló szer gyanánt használni, vagy felhevítés révén szilárd masszákká alaki- 70 tani. Lehet továbbá e port oldóan vagy duzzasztóan ható kis mennyiségű adalékok jelenlétében meleg és nyomás igénybevételével alakdarabokká sajtolni. E por továbbá előnyösen alkalmazható 75 a karbamidból és formaldehydből a szokott módokon előállított folyékony kondenzációs termékek töltőanyaga, vagy máscélú, pl. kaucsuknál, phenolformaldehyd-kondenzációs termékeknél, termé- 80 szetes gyantáknál stb. használható töltőanyag gyanánt. Ha a port karbamidformaldehyd-kondenzációs termékeknél alkalmazzuk töltőanyag gyanánt, £LZ Sí feltűnő hatás mutatkozik, hogy a víz a ko- 85 csonyákból sokkal gyorsabban szorul ki és sokkal gyorsabb keményedés éretik el, a végtermékek pedig folyadékokkal szemben sokkal nagyobb ellenállóképességgel bírnak. 90 A karbamidból, ill. derivátjaiból és aldehydekből képződött szilárd kondenzációs termékeknek azon sajátsága, hogy az eddigi vélelemmel ellentétben bizonyos közegekben oldhatók, még más módon is 95 hasznosítható a kész kondenzációs termékek ipari feldolgozásánál. Lehetséges pl. a feldolgozandó tárgyak azon helyeit, melyek bármely okból nehezen fényezhetők, oldószerbe, különösen savba való rövid be- 10 mártás révén tükörfényessé tenni. Lehet ehelyett a tárgyakat savval pajmacsolni s azután gőzkörben tartani. Különösen az ékszeriparban eddig nem lehetett a bonyolult alakú tárgyakat egyszerű módon 10 felfényesíteni. így pl. gyöngyöknek stb. facetta-köszörülés révén való díszítésekor nem lehetett az éles élek megóvása mellett szép fényt létrehozni. Ilyenkor ugyanis a faoettált gyöngyöket polirozóanya- 11 gokkal kell utándörzsölni, ami az élek élességét csökkenti. Ugyancsak igen körülményes a gyöngyök furatának mechanikus úton való tökéletes kifényesítése. Ha azonban a facettált és kifúrt tárgya- ll